Egyre kevesebb a reál szakos tanár Háromszéken

Vass Csilla matematika-szaktanfelügyelő szerint a matematikát szakképzett tanárok oktatják a legtöbb városi általános iskolában, ez alól hét falu képez kivételt (Árapatak, Hídvége, Bölön, Magyarhermány, Kökös, Nagyajta, Erdőfüle). Kevesen végeznek matematika szakon az egyetemen, és többségük nem is a tanügyet választja. Pedig egy matematika-informatika dupla szakosítású tanárnak még egy kis iskolában is kijönne egy teljes katedra, mert az informatika és az információs kommunikációs technológia tantárgy (IKT a szakzsargonban) az 5-8-as kerettantervben is heti egy órával szerepel.

„De az informatika terén még siralmasabb a helyzet” – fogalmazott Vass Csilla. Nemcsak a jó fizetések miatt, hanem mert informatikusként számíthatnak saját munkájuk eredményére, míg a tanügyben nincs mindig sikerélményük.

A közeljövőt illetően az is gond, hogy hamarosan több matematika szakos tanár nyugdíjba vonul. Ráadásul most is vannak, akik nyugdíjasként tanítanak, de messze nem annyian, mint a koronavírus-járvány előtt. A pandémiában ugyanis a gyerekeik lebeszélték az idős szülőket a tanításról, de nemcsak egészségügyi okok miatt fogyatkozott meg a tanítást folytató tanárok száma: „elrettenti őket a sok diákjog, néhol gond van a fegyelemmel is; megváltozott a légkör is a tanügyben, így örvendenek, ha nyugdíjba vonulhatnak” – világított rá a rendszerbeli gondok okára a tanfelügyelő.

Ami a fizetéseket illeti, azok „most kezdenek alakulni”, ennek jövőbeni vonzó hatásában reménykednek a tantárgy oktatói, jelenleg évi egy-két friss végzős jön a rendszerbe. Előfordul viszont, hogy ha rögtön az egyetem után nem is, de pár éves kitérő után mégis a tanügyben találják meg a helyüket a jó matematikusok: van példa rá, hogy pénzügyet vagy élelmiszeripari-mérnökit végzett hallgató nem tudott elhelyezkedni, majd két év alatt átképezte magát matek szakos tanárrá. Volt, aki biztos banki állását hagyta maga mögött és tanárként folytatja pályáját. Az is előfordult, hogy miután nem jött ki a szükséges óraszámuk egy iskolában, más szakos tanárok is átképezték magukat matematika szakossá, így van aki most vallás vagy földrajz mellett oktatja e tantárgyat is.

Bartók Enikő, a Kovászna megyei tanfelügyelőség fizika-kémia szaktanfelügyelőjétől megtudtuk, falvakon főleg azért fordul elő, hogy nincs szakképzett fizikatanár, mert az évfolyamok heti egy fizikaóráiból nem jön össze a tanárok kötelező óraszáma, így két-három iskolában is tanítaniuk kellene, hogy a katedra meglegyen. Bár az akut krízist enyhíti, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem környezettudomány szakos (sepsiszentgyörgyi) végzettjei oktathatnak fizikát, kémiát és biológiát – és jött is néhány fiatal végzős a rendszerbe –, ők többnyire csak az alapképzést végezték el, amivel általános iskolában, illetve X. osztályig taníthatnak. A felsőbb osztályok tanításához már mesteri képzés is szükséges, így ott valóban nagy a hiány, a fizikatanárok akár még egy fél katedrát (9 órát) is bevállalnak a sajátjuk mellé.

Több környezettudományt végzett fiatal vállalt be Kovászna megyében kémiatanítást, így e tantárgy katedrái már nagyrészt le vannak fedve, de a vidéki iskoláknál e téren is gond van, szintén az előbb említett okból: a kevés óraszám miatt több iskola között kell tanítani a tanároknak. Román tagozaton is kémiatanár-hiány van, főleg Bodzaforduló vidékén Biológiatanárból viszont jó a lefedettség Kovászna megyében – mondta Bartók Enikő.

Ha tavaly két-két matematika, matek-fizika, fizika-kémia, illetve egy kémia-fizika és fizika szakos tanár nyugdíjazta magát, a következő években a mostaninál sokkal nagyobb gond lehet a reáltárgyakat oktató tanárok hiánya, mert sokan nyugdíjba vonulnak. „Bár az nem biztos, hogy az előrejelzések mind a mai formájukban válnak valóra. 64 éves korukig ugyanis nyugdíjazás után is aktívak maradhatnak a nők, a férfiak pedig 70 éves korukig dolgozhatnak” – mondta Kiss Imre főtanfelügyelő, némiképp árnyalva az amúgy nem túl biztató jövőképet.

Fotó: Barabás Ákos