Egyedi hang a román lírában

Elena Vlădăreanu markáns figurája a román irodalomnak több műfajban is. Egyedi a stílusa és tematikai megközelítése, de szociális érzékenysége is – méltatta az esemény nyitányában Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a költőnőt, akinek beszélgetőtársául a Tein teaház pódiumán Adrian Lăcătușu brassói irodalomkritikus szegődött. Jelen voltak az Európa – Tíz gyászének című kötetet Király Zoltán fordításában megjelentető Lector kiadó képviselői is, sajnos, maga a fordító, bár tervezte jövetelét, nem ért el a rendezvényre.

A Tíz gyászének első kiadása 2005-ben jelent meg, ennek 2018-as újrakiadásában már az írónő széljegyzetelte a korábbi szövegeket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti évek korhangulatába belegyökerező műről van szó, mondta a költőnő: „politikai szempontból néztem azokat az éveket, de nem föltétlenül a nagy történelmet, inkább a mi kis történeteinket, történelmünket akartam láttatni.”

Írásmódszeréről, illetve a szöveg megszületését megelőző folyamatról is részletesen beszélt a meghívott Adrian Lăcătușu kérésére: mint elmondta, vannak témái, amiket sokat hordoz, hagyja magát sodorni általuk, rengeteg forrásból olvas, és filmeket néz róluk, végül már azoknak a szűrőin, lencséin keresztül látja a világot, és eljut odáig, hogy kimerítse a témát.

Ennek eredményei azután olyan művek, amelyekben az irodalomkritikus jellemzése szerint Vlădăreanu „nagyon egyedi, eredeti, pregnáns, magát és mást sem kímélő, radikálisan célratörő”. Mint egyéni pecsétet, mindegyik könyvben van egy kevésbé (vagy nem) odaillő elem, ami átvezethet egy másik műhöz, témához – árulta el az írónő, akinek eddig két verseskötete és az említett rövidpróza-kötete jelent meg.
A közönségtalálkozón szó esett a Vlădăreanu által 2018-ban alapított Sofia Nădejde irodalmi díjról is, amelyet öt kategóriában (debütpróza, próza, debütköltészet, költészet, dráma) osztanak ki.

Megalapításának szükségességét az indokolta, hogy az írónő megfigyelése szerint a román tankönyvekben, az érettségi anyagban, a konferenciákon az irodalmi díjak birtokosai között nincsenek nők, vagy csak elvétve kerül közéjük. Az első díjkiosztó után nagyon sok támadás érte –– mesélte a meghívott –, még a Facebook-oldalát is fel kellett függesztenie két hónapig, azóta viszont teljesen megváltozott a helyzet, és nagyon sok „gender-orientált” eseményre került sor az irodalmi, színházi, filmes világban.