Egy élet meséskönyvei

Juliska a rétre ment. Juliska ki a, ki a rétre ment – kislány korom óta édesanyám hangján cseng a fülemben, ahogyan naponta százszor dalolja nekem, majd másnap megint, aztán megint éveken át. Ebben a zöld könyvben van, itt ni, a hatodik oldalon. Ez volt a kedvencem. Mindenik mesét tudtam fejből, de Juliskát a leginkább. Anya, mama, tata, mindenki ebből olvasott, csak rájuk kellett néznem kikerekített, nagy szemeimmel. Aztán amikor testvérem tanítgatott írni-olvasni, ebből a könyvből gyakoroltam. Ó, itt is a bizonyíték, látod? Mindenhová felírtam a nevemet nagy, ákombákom betűkkel. A zöld kis könyv aztán kamaszként is előkerült néha, ha rossz kedvem volt, vagy épp újra kisgyermek szerettem volna lenni. Majd, amikor befejeztem az egyetemet, és munkába álltam, ezzel párhuzamosan pedig átalakítottuk a szobámat „felnőttessé”, csak akkor került föl, a csempekályha tetején lévő rózsaszín dobozba, a többi mesekönyv közé.

Mennyi-mennyi érzés, emlékfoszlány, elmúlt pillanat tör fel most bennem, ahogyan ezeket lapozom. Ezt a mesét is imádtam, ezt a mondókát képes voltam egésznap zengeni, családom örömére vagy bánatára. Bárcsak éreznéd a papír tapintását, az elmúlt 20–25 év áporodott illatát. Ha látnád az illusztrációit, na meg a rajzokat, azokat, amelyekkel én egészítettem ki. Bárcsak átadhatnám azt a különleges érzést, ami most körbeleng, ami felborzolja a pihéket a karomon, ami könnyet csal szemembe. De biztosan hallod, másképp dobban a szívem. No, de nemcsak az emlékek miatt. Sokkal inkább azért, mert ezt a csomagot most átadhatom.

Itt-ott szétszakadt könyvek, ronggyá olvasott mesék, a közéjük bújt gyermekkacajok és kamaszkönnyek, anya akkori parfümillata, néhai nagyapám száraz, repedt ujjai között a főtt hurka íze, miközben Juliskát olvassa, testvérem kitartása, ahogyan a betűket magyarázza − mind-mind egy kis csomagba pakolva. Amit most elviszünk a szülői háztól a te kis szobádba. Itt, az apukád által felújított szekrényben lesz a helye. A cumisüveg, két cucli, zenélő hógömb, a kis rugdalózók és a szintén örökölt plüssök között vár majd rád. Hogy megtöltsd ismét élettel, új érzelmekkel, kacajokkal, könnyekkel, illatokkal, ízekkel.