
Sok régi és új keletű mese, mendemonda létezik a Törcsvári-kastélyról. Zsigmond Enikő erdélyi magyar geológus, földrajzi, turisztikai szakíró írásában azt vizsgálja, mi az igazság és mi a mese a vár történetében.
2020. április 02., 00:352020. április 02., 00:35
(folytatás előző lapszámunkból)
Modern korunk pszichoanalítikai értelmezésben, a Vlad Ţepeş által annyira kedvelt kivégzési mód, a karóba húzás, nem egyéb, mint a szex torzult megismétlése. Allah hitére kényszerítik őket, ugyanis később a felnőtt Vladnak újra kellett keresztelkednie, amikor Mátyás fogságába került! De most még Edirnében vagyunk, ahol elsajátította a török harcmodort, és stratégiát, ami megalapozta elkövetkező hadvezéri sikereit.
Testalkata középtermetű; izmos, széles vállakkal, bika nyakkal, amelyen háromszög alakú fej ül, hirtelen elhegyesedő állal, kidülledő, hólyagos kék szemekkel; túlméretezett, hosszú sasorral; dús, fekete hajjal és sűrű, vastag szemöldökökkel. Sápadt, sovány arcát borotválta, csak bajuszát növelte nagyra. Mindez az innsbrucki Ambras-kastélyban megőrzött arcképéről olvasható le, ami magának Lombrosónak is sokat mondana, hogy egy korunkbeli antropológusról ne is beszéljünk! Az egész arc egy pszichopata személy kisugárzását kelti. A domináló, dülledt szemek és az elhegyesedő áll nemcsak egy őrült személyiségről árulkodnak, hanem pajzsmirigy túltengésről is, ami fizikai oka lehetett ideges, izgága és könyörtelen, lobbanékony természetének. Mi, a 21. században, most már értjük „hiperventil” megnyilvánulásait, amit az elszenvedett lelki traumák is fokoztak.
Az 1448-as hadjáratban még csak 17 éves, amikor török támogatással (Hasszán pasa) elűzi apjának és legnagyobb testvérének gyilkosát II. Vladislavot (Lászlót) Hunyadi János állítólagos rokonát és szövetségesét; de győzelme csak egy hónapig tart, amikor a nagy törökverő egy felmentő sereget küld a vajda segítségére. Itt megjegyzendő, hogy a 14–15. századi moldvai és havasalföldi fejedelmek politikája nem lojális a magyar királysághoz, pedig országaik alapítását és trónjaikat, királyaink támogatásának, közbenjárásának köszönhetik. A két kis román fejedelemség viszonya a magyar királysághoz ilyen formán jellemezhető: hűbéresek vagyunk, de csak akkor, ha a magyar király erre néz! Ha viszont hátat fordított, vagy éppen „arra nézett”, akkor a hűségesküt menten elfelejtették. Kultúrájuk, a kereszténység Európához kapcsolta, de az egyre fenyegetőbb török (mohamedán) terjeszkedés sokszor kétkulacsos politikára késztette őket. Ezért történt meg, hogy Drakula apja, II. Vlad és a későbbi II. Vladislav (László) megpróbál ugyan hűséges maradni a magyar királyhoz, de ugyanakkor mindkettő adót fizet a töröknek is.
Pontosabban fogalmazva, a két fejedelemség századokon át ütköző terület volt a két nagyhatalom, a magyar királyság és az oszmán birodalom szorításában. Ezért nem meglepő, hogy uralkodóink a török ellen mindig az Európához húzó, keresztény trónkövetelőket támogatták a törökpárti bojársággal szemben.
III. Vlad uralkodásának ideje még nem jött el, de a török udvarba sem tért vissza soha. Anyai nagybátyjához (unokatestvéréhez?) II. Bogdanhoz (uralkodik: 1449–1451) menekült Moldvába. De azt ellenfele Petru Aron lefejeztette, és Vlad tovább menekült Erdélybe. Itt Hunyadi János szolgálatába szegődik, mint a szász vidék katonai vezetője, viselve a Fogaras és Omlás grófja (egyes források szerint hercege) címet, amely nagyapja óta megillette a Vladokat. (Még Robert Károly királyunk adományozta ezt a címet Öreg Mirceának.) Feladata Szebentől Brassóig a határ menti városok, települések védelme.
Közben Hunyadi kegyeiből kiesik II. Vladislav (László), aki többször betör Erdélybe (íme, a pálfordulás a törökök javára) utoljára Fogarast rabolva ki, ahol „kard által vész el”. A havasalföldi trónt azonban nem lehetett sokáig üresen hagyni, nehogy még a török küldjön egy vajdácskát az elfoglalására! Ezért Hunyadi még a nándorfehérvári (Belgrád) csata és halála előtt néhány hónappal, 1456-ban trónra segíti III. Vladot, akinek tényleges uralkodása 1462-ben ér véget. Vlad hálából részt vesz a nándorfehérvári csatában, és seregével együtt derekasan küzd Hunyadi oldalán.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!