
Bernád Ilona bába (szülésznő), természetgyógyász, néprajzi szakíró neve valószínűleg nem ismeretlen olvasóink többsége számára, személyesen is találkozhattak vele az érdeklődők a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben, ahol érdekfeszítő, átfogó előadást tartott, amelyből már tolmácsoltunk pár gondolatot, alább a folytatás következik.
2018. január 10., 00:142018. január 10., 00:14
Bernád Ilona bába (szülésznő), természetgyógyász, néprajzi szakíró neve valószínűleg nem ismeretlen olvasóink többsége számára, személyesen is találkozhattak vele az érdeklődők a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben, ahol érdekfeszítő, átfogó előadást tartott, amelyből már tolmácsoltunk pár gondolatot, alább a folytatás következik.
Bernád Ilona mélyen hisz abban, hogy minden ember a saját egészségkultúrájában egészséges, nincs ez másként a magyarság, székelység, csángóság esetében sem.
A természetes, háborítatlan szülést-születést ellehetetlenítő, megváltozott körülmények miatt elmarad az újszülött és anya között az első percekben létrejövő ősbizalom kialakulása – erről az előbbi írásban részletesen szó esett, ám Ilona ugyanilyen gondnak tartja, hogy a mai ember elvesztette a hitét, amely századokon-ezredeken át segítette őt a megmaradásban. Elvesztettük ugyanis azt a pozitív gondolkodást, a megingathatatlan reménységet, hogy a fennvaló gondot visel ránk, és mindenen átsegít. Ezt a hitet erősítették – a családon túl – a népszokások, az ünnep- és jeles napok, amelyek a hétköznapokból a „szent időbe” való kikerülés lehetőségét adták.
Az emberi élet 7 éves szakaszai
Az egykori közösségek megkerülhetetlen ereje, megtartó hatalma volt ugyanakkor az asszonyi erő – a szülésnél és a haldoklásnál is, az élet első percétől az utolsó lélegzetvételig az asszonyok kísérték, segítették végig az embert. Hitték, hogy mindkét esetben, azaz a lélek érkezésekor és távozásakor is megnyílik a tér-idő kapu, ám ahogyan a születést, a meghalást is „elvették” az intézményesítéssel. Őseink láncolatából született láncszemek vagyunk magunk is, az ősök üzennek a haldoklókon keresztül, és nincs, aki hallaná – mondta az előadó.
Kitért arra is, hogy az emberi élet hagyományosan 7 éves szakaszokra volt osztva: születéstől 7 éves korig tart az első, amikor a gyermeknek az édesanyjával kell lennie, és nincs más dolga, csak hogy játsszon, figyelje az életet. 7 és 14 éves kor között a munkára nevelés időszaka zajlik, amit a legény- és leányavatás koronáz meg, a 20–21 éves kor pedig már az esküvők, lakodalmak ideje. Élettani szempontból az ideális, ha az anya 24 éves koráig megszüli első gyerekét.
A 7x7, azaz 49 évet megélt emberek már ünneplést érdemelnek, hiszen sok lépcsőt megtettek, sok mindent elértek, az 50 évesek köszöntése bevett szokás volt (sok helyen ma is az).
A természetesség szerepe az életünkben
Több síkon is tehetünk érte, a témáról a szerző számos könyvet írt, amelyek részletesen leírják a táplálkozással, gyógymódokkal stb. kapcsolatos tudnivalókat. A táplálkozásunkban tértünk el talán leginkább a hagyományoktól, hiszen régen mindenki magának termelte meg az élelmet, mozgással (!), az ideális ma is az lenne, ha saját kertünkből, az erdőből, mezőről kerülne asztalunkra a táplálék, de legalább a Kárpát-medencéből származó, szezonális, és minél egyszerűbb fogásokat ajánlott fogyasztanunk. Meglepő lehet megtudni, hogy a magyar szegényparaszti konyha megfelel a korszerű táplálkozástudományi követelményeknek.
Az időnkénti böjt és méregtelenítés is alapvető, különben jönnek a betegségek. Évente kétszer, vagy legalább péntekenként érdemes böjtölni, hiszen amellett, hogy fiatalít és hatékony stresszoldó, a befelé figyelést, az elmélyülést is segíti, a hit is megerősödik általa – egyszóval a leghatékonyabb öngyógyító módszer.
Ugyanilyen fontos a természetes alvás, pirkadattól estig legyen aktív a szervezet, ahogyan a régiek ezt ösztönösen tették, hiszen ez van összhangban azzal, ahogyan a fényhatás befolyásolja, esetenként fel is boríthatja a hormonháztartásunkat.
Végül nem szabad megfeledkeznünk népművészetünkről: ősképeink, színeink, szimbólumaink ismeretéről és használatáról. A népdal, az éneklés, a néptánc is egyfajta egészségmegőrző módszer, a népmesék, balladák üzenetei a lelket erősítik, sőt, a hagyományos magyar térrendezés is hozzájárult az egészség megőrzéséhez, mondja a népi gyógyász, hangsúlyozva, hogy a hagyományos, holisztikus rendszer a teljességet szolgálja: a testet, a lelket és szellemet egyaránt gyógyítja.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!