„Közülük valók vagyunk”

– Készítettetek egy saját közösségi oldalt is a paródiáitok ikonikus szülőfalujára, Fesszegre utaló Fesszegbukk néven. Meséljetek erről a honlapról.

A. P: A Fesszegbukk úgy született meg, hogy Gyufának egy régi cserkésztanítványa, a torjai Ilyés Barna, aki jelenleg Angliában dolgozik, felajánlotta: készít nekünk egy hivatalos honlapot, ami több lesz annál, hogy csak fotók, videók, életrajzunk, elérhetőségünk szerepeljen ott. Nem Facebook-másolatnak készült, viszont tartalmazni fog a nagytestvértől átvett megoldásokat, többek között profilokat, bejegyzéseket hozhatnak létre a felhasználók, és belső üzenetküldőt is tervezünk.

– Az elmúlt időszakban megsokasodtak a fellépéseitek. Ez minek köszönhető?

D. V: Ennek oka, hogy jelenleg Ádival együtt idehaza tartózkodunk. Én idén májusba hazaköltöztem, így eljárok fellépésekre, igaz, olykor egymagamba stand up-olok. Nemrég pedig volt egy fellépésünk Csíkszentgyörgyön, a Székely Góbé Találkozón, ahol 4–5 ezres tömeget szórakoztathattunk. Az utólagos visszajelzések szerint még akkor is jöttek érdeklődők, amikor már javában zajlott a produkciónk. Nagyszerű élménnyel gazdagodtunk, csodálatos volt a hangulat.

A. P: A közönségből sokan jöttek, gratuláltak, közvetlenek voltak, akárcsak mi. Nem célunk sztárolni magunkat, ezért is törekszünk arra, hogy a rajongók érezzék: közülük valók vagyunk. Nem szálltunk el a hírnévtől, mi ilyenek vagyunk a való életben is.

– Pontosan miből is áll egy fellépésetek? Hogyan készültök? Használtok playbacket?

A. P: Utazás alatt szoktunk próbálni, minél hosszabb az út, annál több időnk jut erre. Azonban érdemes megjegyeznünk, hogy nincs két teljesen egyforma előadásunk, mivel a fellépéseink 80 százaléka improvizáció.

D. V: Az ének-részeknél sem playback-kelünk. Valahogy kiábrándító, amikor az ember elmegy egy koncertre, ott a kedvelt előadója, az meg végigtátogatja a műsort, majd hazamegy. Jobban szeretjük élőben elénekelni a számokat, míg a zenei aláfestést negatívról biztosítjuk. Így hitelesebb az előadás, másfelől a playback meg rizikós is, hiszen voltunk olyan fellépésen, amikor négyszer vették el a villanyt. Milyen kiábrándító lett volna a közönségnek, ha hirtelen „elkezdünk énekelni”, közbe meg nem is!

– Mik a terveitek a jövőre a nézve?

A. P: Mindenképp szeretnénk, ha ez a formáció a megélhetésünket is biztosítaná. Jövőtől én is hazaköltözöm, így több lehetőségünk lesz a fellépéseken való megjelenésre, amiket sok esetben le kell mondanunk, mert hiába kaptuk a meghívásokat, külföldi munkahelyeink végett nem tudtunk ezeknek eleget tenni. Szeretnénk, ha egy nap mi lennénk azok, akik a kézdivásárhelyi Vigadóba, teltház előtt lépnek fel, és mi lennénk azok, akik a főtér nagyszínpadán is előadhatják a produkciójukat. Mivel elkészült az új arculatunk és logónk, tervbe van, hogy eme brand jegyében készült pólókat, bögréket árusítanánk, lemezeket adnánk ki a zenéinkkel. Ugyanakkor be szeretnénk törni az anyaországi „piacra” is, mert a követőtáborunk jelentős része magyarországi, tehát ott is van igény az általunk képviselt humorra.

A Pittyes 2es és Gyufa, Hengán István, Adrian Postolica és Duduly Vendel alkotta humortrió több éve ismert, azonban két éve lovagolták meg igazán az internetet, amikor vírusként kezdett terjedni a Gerebenes Karcsi-videó. Duduly Vendel sokáig Angliában dolgozott, jelenleg az egészségügyben tevékenykedik idehaza. Hengán István Németországban egy logisztikai cégnél, míg Adrian Postolica szintén Németországban, egy sörgyárban dolgozik raktárosként.

Az interjú készítése közben egy férfi jelent meg a Jazz Café udvarán, aki meglátva a két fiatalembert, rájuk kiáltott, idézve Gerebenes Karcsi egyik székelyes odaszólását („a nyavalya egyen meg!”), majd arra kérte Duduly Vendelt, hogy a telefonjába ugyanezt a mondatot ismételve szóljon a feleségének is, hadd hallja odahaza, hogy kikkel találkozott a városban. Vendel eleget tett a kérésnek, ő pedig azzal biztatta a humoristákat, hogy ne adják fel, mert szép jövő áll előttük.