„Johannis csak báb”

Tegnap különbizottságot alakított a parlament a kormányőrség igazgatója, Lucian Pahonțu tábornok tevékenységének kivizsgálására, miután a kormánypárti vezetők azzal vádolták, hogy kémkedik utánuk, írja az MTI.

Pahonțu ellen elsőként Liviu Dragnea, a PSD elnöke intézett támadást néhány hete, azt állítva róla, hogy törvénytelenül gyűjt adatokat a védett személyekről, és hatáskörét túllépve beavatkozik a pártpolitikába. Dragnea szerint a kormányőrség (SPP) parancsnoka politikai célokra próbálja felhasználni azokat az információkat, hogy a védett személyek hol és kivel találkoznak. A PSD-elnök azt mondta: Pahonțunak „szokása” ügyészeket és bírákat is felkeresni, akiknek üzeneteket ad át az államfő nevében. Dragnea ironikusan hozzátette: a tábornoknak ez nyilván saját kezdeményezése, hiszen senki sem feltételezi azt, hogy üzenetei valóban az államfőtől származtak volna.

A szociálliberális PSD–ALDE parlamenti többség vezetői azt hangoztatják, hogy csak „kormányon vannak, nem hatalmon”, Romániát ugyanis szerintük a titkosszolgálatok és ügyészségek embereiből álló obskúrus háttérhatalom irányítja, és a jobboldali Klaus Johannis államfő is az úgynevezett „párhuzamos állam” bábja.

Miután a szociáldemokrata pártelnök Pahonțut nevezte meg a választott vezetők döntéseit aláásó „párhuzamos állam” megtestesítőjeként, a teljes újonnan alakult kormány, élén Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, lemondott a SPP szolgálatairól. A kormányőrség így éppen a kormány tagjait nem védi, a miniszterelnök autóját pedig azóta több esetben a belügyminisztériumhoz tartozó csendőrség kísérte. A jobbközép ellenzéki pártok bírálták, és a kormányoldal politikai figyelemelterelési manőverének nevezték a döntést. Szerintük a kormányőrség a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) illetékességi körébe tartozik, ezért a parlamenti bizottság megalakítása ellen voksoltak. A különbizottság felállítását a kormánypártokon kívül az RMDSZ is támogatta. A 15 tagú testületnek három hónapja van arra, hogy a SPP igazgatójának tevékenységét átvilágítsa, és ennek következtetéseiről jelentést terjesszen a parlament elé.

A hazai és Romániába látogató külföldi magas rangú tisztségviselők védelmét, illetve a kiemelt jelentőségű intézmények őrzését ellátó SPP államtitkári rangú igazgatóját az államfő nevezi ki a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) javaslatára. A SPP ezen feladatok ellátása érdekében nyílt vagy fedett nyomozati tevékenységet is folytat, és együttműködik a titkosszolgálatokkal, illetve a védelmi és belügyminisztérium szerveivel, a külföldi partnerintézményekkel.