Biztató fejlemények

Örömmel újságolta, hogy a tervezőkkel egyeztetésekre került sor a múzeum birtokába került szomszédos, Romkertként ismert terület hasznosítására vonatkozóan. Ezek egyik eredményeként pedig mára eldőlt, hogy a névadó romot sem fogják lebontani, hanem korszerű épületté varázsolják.

A közönségszolgálat azonban megsínylette a kialakult áldatlan helyzetet, hiszen a tervbe vett három tárlat közül csak egyet tudtak megnyitni a Lábasházba költöztetett kiállítóteremben. Jó hír viszont, hogy ehhez hasonló újítás még nem fordult elő az intézmény életében, sem a tematika, sem a megvalósítás tekintetében. A költözésük mozzanatait mutatta ugyanis be a modern technika segítségével, interaktív módon. És a múzeumigazgató szerint ez a járható út a jövőt illetően, mert amint ezt a mindennapok gyakorlata is igazolja, a fiatalokat hagyományos módon már nem lehet egy múzeum falai közé bevonzani.

A kétévente kiadásra kerülő évkönyvüket is sikerült megjelentetni, és újabb képzőművészeti alkotásokkal gyarapodott az intézmény kincsestára. Ezek egyike egy fiatal kézdivásárhelyi származású festő, Máthé László ecsetjéből született és a múzeumot megalapító Cserey Jánosné Zathureczky Emilia (1824–1905) portréját ábrázolja. A másik festmény alkotója dr. Ütő Gusztáv, és néhai Kónya Ádám (1935–2008) múzeumigazgató látható rajta. Megvásárolták továbbá Miklóssy Gábornak (1912–1998) a legendás székely szabadságharcost, Gábor Áront megörökítő festményét. Ez a remekmű az 1848–49-es forradalom és szabadságharc háromszéki eseményeit bemutató, eddig 60 négyzetméternyi, de felújítás után ennek háromszorosára növekedő történelmi részleget fogja gazdagítani. A bővülést a megyénk életében fontos szerepet játszó küzdelem emlékét idéző tárgyak érdembeli kiállításának a biztosítása már rég megköveteli. Hiszen a legutóbbi, Gábor Áront idéző tárlaton például a tulajdonukban lévő mintegy nyolcvan tárgyból, helyszűke miatt, csupán tízet tudtak közszemlére helyezni. Ide kapcsolódik, hogy a székely ezermester egyetlen ránk maradt és a SZNM egyik ereklyéjeként számon tartott ágyúja immár a harmadik helyszínen, ezúttal Kecskeméten lesz látható Magyarországon márciusban. Ez idáig a budapesti Hadtörténeti Intézetben és Múzeumban, valamint a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatták be nagy sikerrel egy-egy fél esztendőn át.

Végezetül szóba került az ügyintézés kátyúi miatt hét éve zárva tartó Gyárfás Jenő Képtár sorsának alakulása is, amely a jelek szerint szintén jó irányba alakul. Az akadályok elhárulása után ugyanis a fenntartó Kovászna Megye Tanácsa megrendelésére egy neves nagyváradi tervezőcsoport elvállalta a felújításának megtervezését, és már a megvalósítási tanulmányt, illetve a látványtervet is elkészítette.