Könnyű a jót megszokni: Bikfalva felújított kultúrotthonát belakták a művészek, a kézművesek, otthon vannak benne a kiállítások, illetve bármilyen igényes produkciónak méltó körülményeket biztosít.
2019. október 22., 00:122019. október 22., 00:12
– Megszámlálhatatlan engedélyt kellett a hatóságoktól beszerezni, hogy a mai kép fogadhassa a faluba érkező látogatót. Nemcsak egy épület újult meg, hanem az út is, illetve a kevésbé látványos, de nagyon fontos ivóvíz- és szennyvízvezeték kiépítése is hozzátartozik az összképhez. Mindez számtalan pályázat eredményeképpen valósult meg, bürokratikus folyamat árán.
Élettel, tartalommal megtöltött terek
A nagy előadóterem mellett itt konferenciaterem, könyvtár is helyet kapott, a falubeli kézműveseknek jutott nemezelő-, illetve faragóműhely, a néhai Kerezsi János és felesége által alapított Bikkmakk Egyesület több gyűjteményének kiállítótér, valamint Péter Alpár képzőművésznek is, akinek három évszázadot átfogó kályhacsempe-gyűjteményét a pincében lehet megtekinteni: ebben barcasági, kalotaszegi, dunántúli, székelyföldi darabok találhatók. Természetművészi, a bikfalvi Naptelephez és az iráni Rah rezidens központhoz kötődő kortárs művészeti tevékenységét szintén kiállítás dokumentálja a földszinten. Az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület is berendezkedett egy irodában, de a bikfalvi közbirtokosságnak is itt lesz a székhelye.
Nem mondanak le róluk!
Sem a célokról, sem az értékes emberekről – hangsúlyozta Ráduly István. A célok között elsőrendű fontossággal bír, hogy Bikfalvát a világörökség részévé tegyék, és az ehhez teljesítendő feltételeket sorban kipipálják. Másodsorban a faluban lakó értékes, a közösség érdekében is cselekvésre hajlandó embereket szeretnék itt tartani oly módon, hogy nekik erre és az alkotásra lehetőséget teremtenek.
– Uzon község többi településén is meg fogjuk teremteni a lehetőséget az értékes emberek kibontakozásra, mondta a polgármester, előrevetítve, a jövőre Uzonban avatandó, a most felújítás alatt álló Pünkösti-kúriában helyet kapó kultúrközpont is a bikfalvihoz hasonlóan igényes és szép lesz – vagy ha lehet, még rá is licitálnak majd.
Ellentmondás-e a modern csempekályha?
Egy történeti áttekintő után a tűzterek méretezése, égésköre, a tüzelőanyagok, az érvényes szabványok is terítékre kerültek, és nagy érdeklődéssel próbálták ellesni a résztvevők a legújabb öko-tűztér építésének titkait. Ez egy alulról bevezetett levegővel működő, osztrák fejlesztésű zárt kályha, amely a legújabb környezetvédelmi szempontú szabványoknak is megfelel: ezt Sápy László részletes magyarázattal kísérve a helyszínen modellezte. A 17–19. századi erdélyi kályhacsempékről Várallyai Réka művészettörténeti szempontból beszélt, miután a bikfalvi építkezéseknél, kúriafelújításoknál (saját házuknál is) előkerülő számos csempetöredéket kézbe véve személyesen is „érintett” volt e témában. A habánok által kedvelt terülő mustrás (körökből, körívekből kialakított kompozíció) minta éppúgy fellehető az erdélyi csempéken, mint a szászoktól kölcsönvett angyalfejes minta, illetve a keleti beütést mutató virágcsokros ornamentika.
Ezután került sor Péter Alpár Sárba égettetett – Az erdélyi kályhacsempék művészete című könyve bemutatójára, mely tízéves kutatás eredményét összegezi. Néprajzi indíttatással már ifjú korában áldottan szintén a személyes érintettség folytán fordult figyelme ez irányba, de a néprajzosoktól eltérően a gyakorlatban is elmélyült, hiszen saját maga is gyárt csempéket a töredékek alapján rekonstruált mintával.
Séta a kúriák között
Gyönyörű napsütésben invitáltak kúrianézésre a szervezők, Várallyai Réka „fogta kézen” az érdeklődőket, hogy Bikfalva 25 kúriájából megtekintsenek néhányat. Saját házuk, a Kóréh-kúria izgalmas felfedezésének és felújításának történetével kezdte. A kaput Kós Károly régi fotója alapján építették újra a hajdanvolt oromfallal. Mivel a ház első perctől elárulta, hogy díszítőfestés rejlik a vakolat alatt, csak nagyon óvatosan nyúltak az igen leromlott épülethez, és több motívumot sikerült szépen kibontani: két gyökérrel rendelkező oszlopot az utcafronton, az ablakok körül is egy szép keretet.
A tető háromszögében egy, a vakolat alól kiszabadított, bekarcolt felirat árulta el a ház valódi korát és tulajdonosát: 1791, Isten segedelme volt velem anno diae, Kóréh István. A néhai Kóréh a falu igen tisztelt embere volt, lófő székely. Még ezek után is tartogatott a birtok meglepetéseket, a földből 17. századi csempedarabok kerültek elő, így vélhetően korábbi alapokra épült a ház a 18. század végén.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!