
Az oktatás az éghajlatváltozásra adott válaszlépések javításának egyik alappillére - jelentette ki kedden Klaus Iohannis.
2022. január 11., 15:422022. január 11., 15:42
Az államfő A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés közvitára bocsátásakor mondott beszédet az elnöki hivatalban. Kifejtette, hogy az oktatást, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni fellépést mandátuma prioritásainak tekintette, ezért az elnöki hivatalban területenként konkrét javaslatokat kidolgozó munkacsoportokat hozott létre.
Iohannis elmondta, hogy így készült el a Képzett Románia projekt, amelynek megvalósítását az országos helyreállítási terv révén most már finanszírozni is lehet. Ennek a projektnek a folytatásaként hozta létre tavaly az éghajlatváltozás oktatásával és a környezeti neveléssel foglalkozó munkacsoportot.
Az államfő szerint a munkacsoport kedden bemutatott jelentése nemcsak problémákat vázolja fel, hanem megoldásokat is javasol mind a környezetvédelem-oktatáshoz való hozzáférés kiszélesítésére, mind pedig a környezeti nevelésre alkalmas iskolai infrastruktúrák kialakításának megalapozására. Hangsúlyozta, a dokumentum fő célja megnyitni az utat a mentalitásváltáshoz.
"Az oktatás a klímaváltozásra adott válaszlépések javításának egyik alappillére, mert a környezettudatosságra és az egész társadalom jövőjéért érzett felelősségre neveléssel módosít az emberi magatartáson" - jelentette ki Iohannis.
Az államfő kifejtette, hogy a környezet védelme és az éghajlatváltozás következményeinek felszámolása csak az állami intézmények és a polgárok összefogása révén lehet hatékony, ez pedig az álhírek elleni fellépéssel, a polgárok megfelelő tájékoztatásával érhető el.
Elmondta, hogy a munkacsoport a diákközpontú környezeti nevelést javasol a közoktatásban, vonzó digitális eszközökkel, alkalmazásokkal, interaktív tankönyvekkel. A jelentést kidolgozó szakemberek szerint lehetőséget kell nyújtani a gyerekeknek arra, hogy a 'természetben tanuljanak a természetről', gyakorlati tevékenységek révén tudatosuljon bennünk a környezetvédelem fontossága, ugyanakkor az iskolai infrastruktúrát úgy kell átalakítani, hogy példát mutassanak a fenntarthatóságra.
Iohannis felhívást intézett a központi állami intézményekhez, helyhatóságokhoz, nem kormányzati szervezetekhez, szülőkhöz, vállalatokhoz és a sajtóhoz, hogy járuljanak hozzá a jelentés sikeres gyakorlatba ültetéséhez. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a kormány nyitottan és felelősen viszonyul a célkitűzés megvalósításához.
A kormány eltökélt szándéka aktívan részt venni a tisztább környezethez és az egészségesebb élethez hozzájáruló projektek megvalósításában - jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök kedden az elnöki hivatalban. A kormányfő A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés közvitára bocsátása alkalmából tartott eseményen vett részt.
Nicolae Ciucă beszédében rámutatott, az európai polgárok 93 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, és 96 százalékuk már részt vett legalább egy olyan kezdeményezésben, amely e jelenség visszaszorítását célozta.
"Itt Romániában is érezzük az éghajlatváltozás hatásait, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az aszályok, a felhőszakadások, az árvizek, a szélsőséges időjárási jelenségek és a harmadfokú hőségriasztások" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, a romániaiak kétharmada nagyon komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, és a hatóságoknak kötelességük megoldásokat találni problémára.
Nicolae Ciucă hangsúlyozta az Európai Éghajlatváltozási Paktum fontosságát a klímaváltozással kapcsolatos oktatás előmozdítása és a tudatosság fokozása tekintetében. Románia ezt tekinti alapnak és követendő példának ez irányú intézkedéseinek kidolgozásakor - nyomatékosította.
A román kormány is felvállalt és a kormányprogramba foglalt néhány intézkedést, amelyek főleg az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságát, a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelést, a közlekedésből származó kibocsátások csökkentését, a hatékony ipari technológiák alkalmazását, a mezőgazdasági területek hatékony kezelését és a hulladékok újrahasznosítását célozzák. Emellett a szén-dioxid-lekötés fenntartható erdőgazdálkodással és erdősítéssel is szabályozható - vélekedett, hozzátéve, hogy e projektekhez körülbelül 12 milliárd euró áll Románia rendelkezésére, ami a helyreállítási alapból Romániának juttatott finanszírozás 41 százaléka. A célkitűzéseket a zöld energiára való áttérést, az energiaátállást és a szén-dioxid-mentesítést biztosító projektekkel érik el - szögezte le.
Hangsúlyozta, a természet és a természeti erőforrások védelmének szellemében történő oktatás jelenti az egyik alappillérét ezeknek a megoldásoknak, és a közvitára bocsátott jelentés az oktatási rendszer alapját képező értékek közé sorolja a környezet tiszteletét.
Ciucă beszélt arról is, hogy a helyreállítási terv számos konkrét intézkedést tartalmaz e tekintetben, például egy zöldiskola-hálózat kifejlesztését, elektromos kisbuszok beszerzését és az iskolaépületek jelentős részének felújítását az energiahatékonyság növelése érdekében.
A miniszterelnök szerint a közvitára bocsátott jelentésben számos konkrét, megvalósítható intézkedés szerepel, és a kormány eltökélt abban, hogy forrásokat mozgósítson ezeknek a projekteknek a megvalósítására.
"Gyorsan és hatékonyan kell cselekednünk. (...) A kormány eltökélt abban, hogy aktívan részt vegyen az olyan projektek megvalósításában, amelyek hozzájárulnak a tisztább környezethez és az egészségesebb élethez" - szögezte le Nicolae Ciucă.
A Cotroceni-palotában kedden közvitára bocsátott, A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés többek között javasolja egy úgynevezett zöld hét beiktatását a tanév struktúrájába, továbbá a biológia, a földrajz és a természettudomány tantárgyak aktualizálását a környezetvédelmi fogalmakkal, valamint új, a témához kötődő választható tantárgyak bevezetését.
Alexandra Mihaela Bocşa elnöki tanácsos elmondása szerint a 2021-2022-es tanévre vonatkozóan mindenekelőtt azt javasolják, hogy az Iskola másként hét keretében a tanintézmények vezessenek be minél több, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos tevékenységet, majd a 2022-2023-as tanévtől kezdődően beiktatják az iskolai év struktúrájába a zöld hetet is.
"Javasoljuk a biológia, a földrajz és a természettudomány tantárgyak aktualizálását a környezetvédelmi fogalmakkal, illetve további, a klímaváltozással foglalkozó opcionális tantárgyak bevezetését. (...) Emellett nagyon fontosnak tartjuk támogatni a fenntartható iskolák létrehozását és a tanulási környezet javítását" - magyarázta Bocşa.
Az elnöki tanácsos szerint a másik célkitűzés helyi, országos és nemzetközi szintű partnerségi kapcsolatok kialakítása, amelyek keretében a pedagógusok és a diákok különböző projektekben és tevékenységekben vehetnek részt ebben a témában.
"Nagyon fontosnak tartjuk a tanárokat is támogatni ebben a folyamatban. Ezért pénzt kell fordítanunk a tanárok alap- és továbbképzésére, hogy érdemben részt vehessenek a klímaváltozásról szóló oktatásban, valamint hogy motiváljuk és jutalmazzuk is az ilyen típusú oktatásban részt vevő pedagógusokat és iskolavezetőket" - tette hozzá az elnöki tanácsos.
A jelentés számos javaslatot tartalmaz a projekt gyakorlatba ültetésének megkönnyítésére, például a diákok környezetvédelmi akciókban való részvételét megkönnyítő webes platform létrehozása; digitális és hagyományos tankönyvek és didaktikai segédeszközök, ingyenes készletek a légszennyezés méréséhez, ingyenes alkalmazások az iskolák számára a légszennyezés méréséhez és a légszennyező anyagok elemzéséhez; a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos versenyek szervezése.
A jelentés február 11-éig lesz közvitán.
(Agerpres)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!