Bemutatták a gyermekpszichiátriát

András-Nagy Róbert igazgató felvezetőjében elmondta: tíz éve ismerte meg az osztály tevékenységét, melynek orvosát alig találta meg, hiszen Dr. Andreea Salan gyermekpszichiáter a földön ülve, elmélyülten játszott a gyerekekkel, ami bár nem tűnt vizsgálatnak, az volt. A rendelő azóta is ezen elv alapján működik: játékosan, közös munkával próbálnak segíteni a betegeken orvosok, pszichológusok, kinetoterapeuták, logopédusok. Dr. Andreea Salan elmondta: ez közös munka, egyedül nem menne, nagy szükség van csapattársakra.

Ismertette: az osztályra évente mintegy 1200 új eset kerül, ebből 300-at utalnak be, az új esetek száma havonta 15–20 körül van. Olyan gyerekekről, tinédzserekről van szó, akik mentális zavarokkal, autizmussal küzdenek, de jelentős lett az étkezési zavarral küzdő tinédzserek száma is. Gyakori, hogy a gyermekek, fiatalok nyúzottak, motiválatlanok, ezért a szakértők, elsősorban a pszichológusok próbálnak segíteni – mondta az osztályon dolgozó pszichológus, Szabó Zsuzsa. Sok páciens, bár alig 12–13 évesek, felnőtt patológiát mutat, úgy viselkednek, éreznek, akár egy felnőtt, és ezt is kell tudni kezelni – tették hozzá.

Az elmúlt időszakban aggasztóan megnőtt az étkezési zavarral küzdő serdülők száma, amelynek két szegmensét emelték ki: van, hogy egyáltalán nem eszik a gyermek, és nagyon lefogy (akár 25–30 kilóra is), vagy eszik, de bulimiás eszközökkel eltávolítja magából az ételt. Sajnos ez a jelenség aggasztó méreteket öltött, a közösségi médiában számos csoportot hoztak létre fiatalok, ahol megbeszélik a különböző fogyasztó módszereket, hashajtókat szereznek be, egymást biztatják arra, hogy minél jobban lefogyjanak. A szakemberek felhívják a szülők figyelmét, hogy fokozottan figyeljenek serdülő gyerekeikre, vegyék észre már az első jeleket, ne várjanak addig, míg gyermekük betegesen lefogy, nyelési vagy emésztési problémái lesznek, hanem kérjenek segítséget időben.

Arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány miként érinti a gyermekek, fiatalok lelki, mentális egészségét, a szakemberek elmondták: ez később derül majd ki, de az biztos, hogy nyugtalanságot, akár depressziót is hozhat a bezártság, illetve, hogy megszűnt a közösségi együttlét. A gyermek a szüleivel van összezárva, ami nem minden esetben a legjobb közeg vagy példa, és nem kap más viselkedésmintát, mint a szüleié, ami kiütközik a későbbiekben. A középiskolásoknál nyúlik a tanulási idő, nincs struktúra, ami segítené, és az egész nap elúszik. Hiába nem kell olyan korán kelniük és közlekedniük, cserébe ugyanazt a képernyőt bámulják nap mint nap, a technikai problémák miatt pedig a korábban 45 perces órák sokszor hosszabbra is nyúlhatnak. A kamaszok esetében nincs kijárás szórakozóhelyekre, nem találkozhatnak egymással, ami iszonyú hiány, és csak a pandémia vége szünteti meg – magyarázta az orvos.