Becsődölt népszavazás

Nem volt hóvihar, nem fújt a szél, nem esett az eső, példátlan módon két nap állt rendelkezésre, Románia népe, kiemelten a háromszéki, mégsem volt hajlandó elmenni szavazni a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló referendumon. Az okokról, íme, néhány vezető politikus véleménye.
Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint az eredmény „várható volt”.
– Ennyi év politizálás után megtanultam, hogy két hét alatt nem lehet egy problémáról társadalmi vitát folytatni, nem lehet azt felépíteni, az embereknek pedig nem lehet azt mondani, hogy mi így gondoljuk, s gyertek, szavazzátok meg – mondta a megyetanácselnök.
Szerinte mindezt tetézte a népszavazáson megválaszolandó kérdés teljesen érthetetlen megfogalmazása: Egyetért-e a Románia alkotmányát módosító törvénnyel abban a formában, amelyben elfogadta azt a parlament?
– Nem akarok senkit sem megbántani, de mit értsen ebből Rózsi néni Lécfalva–Felszegen vagy a hetei cigányember? Így nem lehet feltenni egy kérdést, de ennyit tud a román politikum.
Úgy véli, „az sem segített a dolgon”, hogy az emberek úgy fogták fel ezt az ügyet, mint az „ortodox egyház akcióját”, s ez – úgy látszik – még Kovászna megyei románok által lakott vidékén sem túl jó ajánlólevél, hiszen az erős ortodox hitű Nagypatakon is csak a választásra jogosult polgárok egynegyede vonult az urnákhoz.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-színekben képviselői mandátumhoz jutott Kovászna megyei elnöke, aki többször kiállt a referendumon való részvétel mellett, kifejtette: Háromszéken nem volt a politikai pártoknak egységes álláspontja, mert „az RMDSZ felületesen kezelte az ügyet, így ez lett az eredmény”.
– Már volt egy népszavazás, amikor egykamarás parlamentről döntöttek, és 300-ban maximálták a képviselők számát, amit nem léptettek életbe. Oda jutottunk, hogy a nép sem a kormánypártokban, sem az ellenzékben nem bízik – ezt jól mutatja a hétvégi eredmény – vélekedett a képviselő.
Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei elnöke azt mondja: senki nem látta annak fontosságát, hogy részt vegyen a referendumon, mert nem érezték, hogy „ezzel megváltozna valami”.
– Ez elgondolkoztató az elkövetkező választások tekintetében is: ha az emberek nem hisznek abban, hogy szavazatukkal változtatni tudnak, nem mennek el voksolni – magyarázta az EMNP elnöke.
Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke szerint a háromszéki gyenge részvételért a magyar politikai és egyházi vezetők tehetők felelőssé, mert „nem magyarázták el kellőképpen” az akció fontosságát, hiszen – mutatott rá Grama – a megye román többségű vidékén „az országos átlaghoz közelítő részvételt regisztráltak”.
A Központi Választási Iroda 99,8 százalékos feldolgozottság mellett arról tájékoztatott hétfőn, hogy a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 21,10%-a adta le voksát a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szóló referendumon, és a szavazók több mint 90%-a a hagyományos család mellett foglalt állást. Az érvényességi küszöb 30 százalék lett volna. Kovászna megyében a szavazásra jogosult lakosság 8,50%-a járult az urnákhoz. <<