„Cuki élet”

Tizenhatodik alkalommal szerveztek életmódtábort a cukorbeteg gyerekek, fiatalok számára július 30. és augusztus 5. között Benedekmezőn. Egy felejthetetlen, élményekben gazdag hetet töltöttünk el, ahol – a színes, változatos programoknak köszönhetően – egy percig sem lehetett unatkozni.

Pár év kihagyás után, nagytatám kíséretében, idén újra részt vettem a Kovászna Megyei Cukorbeteg Gyermekek és Fiatalok Egyesülete által szervezett életmód táborban Benedekmezőn. Az érkezést és regisztrációt követően, régi sorstársakkal való találkozás, ismerkedés új arcokkal arra engedett következtetni, hogy nagyon izgalmas, ugyanakkor hasznos hétnek nézünk elébe. Nem csalódtam, hiszen az ébresztő torna és reggeli után, a tábori szabályzat bemutatását követően, a 32 cukorbeteget sárga, narancssárga és szürke csapatokra osztották a szervezők, majd életmódoktatás és az utolsó három hónap vércukorszínt-átlagának A1C vizsgálata következett. Ebéd után pihenő, majd tollaslabdázni, asztaliteniszezni és focizni lehetett. A másnapi vacsorafőzéshez megtörtént a sorsolás, a narancssárgák tökfőzeléket, a sárgák lecsót húztak ki a kalapból, a szürkéknek pedig a kolbászsütés maradt feladatul. Második napon az önvédelmi oktatásé volt a főszerep, és izgatottan készültünk a vacsorafőzéshez, aminek a délutáni szemfenék-vizsgálat keresztbe tett, így sajnos a szülőkre hárult a feladat, de mind egy falatig elfogyott. Vacsora után, slágerparádé akkordjaira táncoltunk kicsik-nagyok, a „kinder kommandó” (így neveztük az apróbbakat) nyugovóra térése után is tartott a mulatság. Harmadik napon üvegdíszítéssel és cserépedény-készítéssel foglalkoztunk, és kiderült, sok ügyes kezű, ötlet teli gyerek van. Vacsora után ismét diszkóhangulat uralgott a táborban.

Negyedik napon a sugásfürdői kalandpark volt a célállomás, ahol a táborlakók fal- és kötélmászásban bizonyíthatták tehetségüket, délután pedig az úszás-pancsolás következett a sepsiszentgyörgyi strandon. Ötödik napon az önvédelmi oktatás kiértékelője, vizilufi-locsolkodás és a szülők életmódoktatására került sor. Vércukorszintmérő szenzorok felhelyezése, leolvasó készülékek kiosztása, valamint azok ésszerű használatának bemutatása volt a nap fénypontja, dr. Halmágyi Ildikó diabetológus felügyelete alatt, délután pedig csoportos miniszafarin vettünk részt terepjáróval. Vacsora után, a tábort támogató cégek felajánlásai kerültek árverésre, amelyen a táborlakók „diabkákkal” licitálhattak (a diabka egy fából készült pénzérmére hasonlító korong 5,10 és 25 névértékben, példás magatartással,a tevékenységeken való részvétellel lehet megszerezni).

Utolsó nap a korán kelők lovagoltatásáról gondoskodtak a szervezők, majd reggeli után következett a könnyes szemmel való elköszönés. Ritka szép és hasznos hétnek nézünk utána, amelyet sorstársaim nevében is tisztelettel megköszönök Dobolyi László, alias Öcsinek és feleségének, Ildikónak, Sidó Zita diabetológus asszisztensnőnek és Szórádi Csabának, hiszen ők az egyesület mozgatórugói, valamint a tábor háziasszonyának, Anikó néninek. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm nagytatámnak, Nyáguly Vilmosnak, hogy reflexoterápiával segítette-kényeztette a táborlakókat. Jövőre újra együtt!

Demeter Andrea, Mikóújfalu