
Antal Vali és Fogoly Dóra természetgyógyászok tartottak előadást hétfőn a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben, ez már a harmadik alkalom, hogy alternatív orvoslásról hallhatnak tőlük az érdeklődők.
2022. június 22., 00:212022. június 22., 00:21
A szép számú közönséget házigazdai minőségben Johann Taierling köszöntötte, majd Antal Vali mutatkozott be: 1987 óta foglalkozik természetgyógyászattal, Oláh Andortól tanult, aki a gyógynövényeket kutatta, és Magyarországon elsőként ment szembe a hagyományos, nyugati szemléletű orvostudománnyal. Hamar kiderült, hogy az előadó maga is lesújtó véleménnyel van a hagyományos orvoslásról, az általa kidolgozott Valor-terápiát népszerűsítette. Elmondta: vizsgálataik, méréseik alapján nálunk egészségesebbek az emberek, a mutatók egyre romlanak, ahogy nyugat felé haladunk. 300–400 évvel ezelőtt a civilizációs betegségek a populáció mindössze 10–15%-át érintették, mára ez az arány megfordult, az emberek 80–85%-a szenved azok valamelyikében. Az okokat Antal Vali a természettől, a természetestől való eltávolodásban látja. Azt állítja, a klasszikus orvoslásban gyógyíthatatlan betegségeknek minősített kórok is megfékezhetőek, megfordíthatóak, a megfelelő gyógynövény-kombinációkkal és táplálkozással – mindkét esetben az adott szervezet saját igényeire szabva a „kezelést”.
A legfőbb gondot abban látja, hogy a nyugati orvoslás „tüneteket kezel”, és nem a kiváltó okokat szünteti meg, legyen szó ízületi problémákról, cukorbetegségről, inzulinrezisztenciáról, szív- és érrendszeri gondokról, sőt, akár daganatos megbetegedésről. Meglátása szerint betegséget örökölni nem lehet, lehet viszont örökölni rossz szokásokat, a helytelen életformát – ez utóbbi megállapítással akár egyet is érthetünk.
Miért nem volt mégsem ennyi betegség, a „helytelen” táplálkozás mellett sem régen? Mert rengeteget mozogtak az emberek, fizikai munkát végeztek, nem volt kérdés, hogy megtesznek-e napi 10.000–15.000 lépést. Nem helyes az sem, hogy jelenleg télen-nyáron 24 fokban élünk, hívta fel a figyelmet, egyszerűen nem erre van berendezkedve a termogenetikánk, a hideg és meleg váltakozása karban tartja a szervezetet, edzi az immunrendszert – illetve edzené, ha hagynánk.
Elmondta azt is: a fájdalom a szervezet jelzése arra, hogy valahol valami gond van, ha csupán ezt a tünetet kezelik, elmulasztva a fájdalom érzetét, attól a kiváltó ok, a zavar, betegség a szervezetben ugyanúgy fennáll.
Hippokratészt idézte: „a halál a bélben lakozik”, utalva arra, hogy minden betegségünk a tápcsatornára, a táplálkozásra vezethető vissza, konkrétan a bevitt értéktelen, káros élelmiszerekre, amelyek nyomán toxinok halmozódnak fel, savas közeget teremtve, ezáltal gyulladást hozva létre, aminek következménye a fájdalom – vezette le. Az adalékanyagok, génmanipulált élelmiszerek nem tudnak hasznosulni a szervezetben, toxinok képződnek, a méregtelenítésre tervezett májunk pedig már nem tud lépést tartani ezekkel a mennyiségekkel, állította. A kérdés ennél is összetettebb, genetikai hormontípusunk is meghatározza, mely élelmiszerek lehetnek ártalmasak számunkra, a négy fő típust Fogoly Dóra mutatta be röviden.
Végül, általános tanácsként elmondták, melyek azok az élelmiszerek, amelyek senkinek sem ártanak, bármilyen típusba is tartozzon. Ezek a zöldségek: a gyökér- és leveles zöldségek egyaránt, illetve a gabonák közül a fűfélékhez tartozók, azaz: rizs, hajdina, köles, amaránt, quinoa, cirok. Ezzel szemben kivétel nélkül minden szervezet számára ártalmasak a finomított szénhidrátok és zsírok – hangzott el.
Mindannyian felnőttek vagyunk, tapasztalataink, megszerzett tudásunk, ismereteink birtokában hozunk döntéseket, azonban óva intenénk mindenkit attól, hogy – amint arra az előadó buzdított – elkerüljék az orvosi rendelőket, ha egészségügyi problémáik adódnak! Ez a gyakorlat sajnos Székelyföldön amúgy is jellemző, addig halogatjuk szakemberek felkeresését, amíg sok esetben már túl késő lesz.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!