2018. április 24., 00:152018. április 24., 00:15
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Tudományegyetem összeolvasztása csak a legújabb a magyarok háttérbe szorítását célzó intézkedések sorában. Marosvásárhelyen évtizedek óta zajlik a magyarság tudatos elnyomása, hol nyilvánvalóbb, hol rejtettebb módszerekkel. A folyamat a kommunizmus éveiben kezdődött az erőltetett betelepítésekkel, a zárt várossá nyilvánítással, majd folytatódott a fekete márciussal, Dorin Florea polgármesterré választásával (és közel húsz éve funkcióban tartásával), bárminemű magyar kezdeményezés akadályozásával, elgáncsolásával, a városi rendezvényeken tapasztalható „álkétnyelvűséggel”, újabban pedig a Római Katolikus Gimnázium megszüntetésével. És ezek még csak a legszembetűnőbb, leglátványosabb formái az elrománosítási törekvéseknek.
Marosvásárhely az örökös küzdőtér, ahol a magyarságnak látszólag semmit sem szabad, amit más magyarlakta vidékeken lehet. Nem lehet kétnyelvű utcanév-táblákat kihelyezni, nem lehet magyar egyházi iskolát alapítani, nem lehet az orvosin magyar főtanszékeket megalakítani, annak ellenére, hogy ezekre a törvény mind lehetőséget ad, de még egy magyar embernek emléket állító szobrot is csak akkor szabad felállítani, ha azzal egy időben egy román emlékművet is lelepleznek valahol.
Marosvásárhelyen más törvények, más érdekek uralkodnak. Miközben az utóbbi években Erdély-szerte számos magyar közösségi vezetőt ítéltek el vagy próbáltak befeketíteni, és a legkisebb vélt vagy valós kihágásért eltiltani a hivatalától, addig Dorin Florea gond nélkül lehet Marosvásárhely polgármestere úgy, hogy legalább fél tucat büntetődosszié alapján vizsgálódnak ellene.
Mindeközben a város magyarsága szépen lassan belefásult, belefáradt az örökös küzdelembe, hadakozásba. Nem képeznek kivételt ez alól politikai vezetői sem, akiktől általában csak egy tiltakozó nyilatkozatra futja, és arra is csak akkor, mikor már meghozták a döntést a fejük fölött. A vásárhelyi magyarság térvesztése lassan, de biztosan napjainkban is zajlik, egyrészt demográfiai téren, másrészt viszont tudatos szándékkal, háttérből irányított manőverekkel, és a folyamat megállíthatatlannak látszik. Bárcsak tévednénk.
Farkas Áron
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!