Az EU kész további szankciók elfogadására Oroszországgal szemben

Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében, valamint, hogy elszigetelje Moszkvát és kikényszerítse a nemzetközi és humanitárius kötelezettségek betartását.

Kijelentette: ami Ukrajnában történik, amit az orosz hadsereg követ el az ukrán emberek ellen, az háborús bűnnek számít. Ez nem maradhat megválaszolatlanul. A nemzetközi közösséggel együtt el kell érni az orosz agresszió megállítását Ukrajnában - húzta alá.

A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, hogy a dokumentum elfogadása fordulópontot jelent az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan - mondta.

"Az ellenségesebb biztonsági környezet megköveteli tőlünk, hogy növeljük cselekvési képességünket, megerősítsük ellenálló képességünket, és többet és jobban fektessünk a védelmünkbe" - fogalmazott a főképviselő.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy noha a stratégia lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós erő mobilitását, a stratégia nem irányozza elő európai hadsereg létrehozását. A stratégia célja, hogy összehangolja a tagállamok hadseregeinek képeségeit - mondta Borrell.

Bejelentette továbbá: a szakminiszterek politikai megállapodást kötöttek arról, hogy további 500 millió euróval finanszírozzák Ukrajna katonai képességeinek bővítését, s ezzel az EU összesen egymilliárd euróra emeli a vonatkozó, fegyvervásárlást lehetővé tevő támogatását Ukrajna számára.

Kiemelte továbbá: az ukrajnai háború rávilágított a függőségek fegyverként történő használatára. Arra, hogy az energiafüggőség fegyvert jelent az Európai Unióval szemben. Az Uniónak válaszolnia kell tudni erre a fenyegetésre - mondta a főképviselő, majd hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az ukrán lakosságot is, ugyanis nem az infrastruktúrát rombolja le, hanem a városokat és a házakat, hogy a civilek elmeneküljenek.

"Veszélyben vagyunk, amely azt követeli meg, hogy megfontoltan cselekedjünk. Nem vagyunk katonai szövetség, de meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat egy kihívásokkal teli és veszélyes világban" - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A lett, a magyar, a szlovák és az ír kormányfővel együtt Klaus Iohannis államfő is részt vett hétfőn a Joe Biden amerikai elnök részvételével tartandó március 24-25-i EU-csúcsot előkészítő távértekezleten.

Az elnöki hivatal beszámolója szerint a videokonferencián főként az ukrajnai háború fejleményei és az ukrajnai menekülthullám kezelése került terítékre. A felek tárgyaltak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, az EU energiafüggetlenségének biztosításáról, az Oroszországra és Fehéroroszországra kivetett uniós szankciók gyakorlatba ültetéséről, illetve további büntetőintézkedések bevezetésének lehetőségéről is.

A távértekezleten Klaus Iohannis beszámolt az ukrajnai menekültek megsegítésére irányuló román erőfeszítésekről és a Suceava melletti nemzetközi humanitárius logisztikai központ működéséről. Az államfő hangsúlyozta, hogy a menekültek, akárcsak Ukrajna lakói, továbbra is segítségre szorulnak. Közölte azt is: Románia támogatja további hatékony uniós szankciók bevetését Oroszország ellen. 

(MTI/Agerpres)