Az adóhivatal és az adósok még az árverésen is taktikai versenyt folytatnak

Mindjárt az elején tisztáznunk kellett, hogy a megyei adóhivatal nem a csődbement cégek lefoglalt vagyonának értékesítésével foglalkozik, sem a bűnügyekben (pl.lopás) lefoglalt értékekével, ezen javak értékesítése a brassói regionális adóhivatal hatáskörébe tartozik. A megyei ANAF kizárólag az elmaradt adók és illetékek felhalmozódása esetén választja ezt a radikális megoldást, és még akkor is úgy járnak el, az az érdekük, hogy az érintett cég működőképes maradjon és adót fizessen. Legtöbben ezt meg is teszik – tudtuk meg Máthis Istvántól – bár el kell ismerni, hogy a digitális számlanyilvántartás jót tett ennek a vállalkozói hajlandóságnak, a pénzügyek lekövethetősége folytán egyre nehezebb ugyanis letagadni a bevételeket.

Ha a helyzet tarthatatlan az adóhivatal szempontjából, azaz több mint egy éve nem tett semmit egy cégtulajdonos, vagy magánszemély a felhalmozott adósság törlesztése érdekében, akkor kerül sor a foglalásokra: ezt nem úgy kell elképzelni, hogy bemennek a házba és lefoglalják a hűtőt, a tévét – magyarázta az aligazgató –, hiszen az ANAF is mérlegeli, hogy miből van esélye megszerezni a tartozást, és a folyamat mennyi költséggel jár. Magánlakásba amúgy is csak a rendőrség kíséretében lehet bemenni, és a magánszemélyek lefoglalható javait is a törvény szabályozza. Máthis álláspontja szerint azonban „a pénzügy szerepe nem az, hogy foglaljon és eladjon, hanem az, hogy az adókat és illetékeket hatékonyan hajtsa be, és legalább ennyire kell figyelnie az emberek informálására és pénzügyi nevelésére is”.

Az adófizetőket több csoportra osztja a rendszer: vannak a jó és potenciálisan jó adófizetők (utóbbiak hanyagságból, feledékenységből nem fizetnek, de felszólítás után sietnek rendezni adósságaikat) és vannak azok, akik nem akarnak fizetni. Ez is lekövethető, mert egy algoritmus kiszűri a rossz pénzügyi előélettel rendelkezőket a rendszerből. Utóbbi kategória csak 3 százalékát teszi ki az adófizetőknek.

Ha csak egy hónapot késik valaki a befizetésekkel, akkor felszólítást kap: a megadott határidő az elmaradt érték függvénye is. Kicsi, 100 lejes értéknél csak hat hónap után történik meg a bankszámla zárolása, ennél kisebb adósságnál pedig nem is biztos, hogy foglalkoznak a behajtással. A törvény értelmében az év végi, 40 lejnél kisebb adósságot törlik a természetes és a jogi személyek esetében egyaránt. Inkább a nagy adósokkal foglalkoznak, akiknek még mindig több lehetőségük van, és ezekkel tudnak jó- vagy rosszhiszeműen is élni: kérhetnek adósságátütemezést, garanciával (ez foglalást is jelenthet) vagy anélkül. Vannak olyanok is, akik ilyen esetben újabb céget hoznak létre, mások nevére, de sokszor az adóhivatal is rájön, hogy ugyanarról a személyről van szó és éberebben figyeli az új cég pénzügyeit. A felettes szervek ajánlása szerint 12 hónap után foglalhat le javakat a hatóság, illetve akkor, ha az átütemezett adósságot sem fizeti az illető. Ilyenkor a cégtulajdonosok 80 százaléka fizet, mások viszont az időhúzás lehetőségeként tekintenek az átütemezésre, hiszen egyáltalán nem akarják a pénzt kiengedni a kezükből: a huzavona vége legtöbbször mégis a javak árverésre bocsátása. Ez főleg a rossz adózóként ismert vállakozások esetében igaz.

Magánszemélyt is felelősségre lehet vonni a cég adóssága miatt, ez havonta 3-4 esetben történik meg, vagyis egy évben sincs több mint 35-40 eset, tudtuk meg az illetékestől. Erre akkor kerül sor, ha minden más lehetőséget kimerítettek. Még most is vannak olyanok, akiknek a nevén a Covid-járvány idejéből származó büntetés szerepel, vagy perköltségekkel tartoznak, de nincs a nevükön értékesíthető ingó vagy ingatlan vagyon.

Minden lefoglalt értéket először hivatalos értékbecslővel kell felértékeltetni. A javak ára azonban – a felértékelés és az árverésre bocsátás között sokszor csökken, főleg reálértékben, a lefoglalás és eladás időbeni eltolódása miatt. Az árcsökkenést az infláció is nagyban befolyásolja, éppúgy, mint a javak elévülése ideje is. Csak az ingatlanok értéke nőtt, amelyekből viszont viszonylag kevés van, mert azok megtartására, megmaradására jobban odafigyelnek az adósok, szinte mindig fizetéshalasztást kérnek, mondta interjúalanyunk. Fizikai személy pedig ritkán halmoz fel annyi adósságot, hogy az ingatlanját kockáztassa, vagy egyáltalán nincs is ingatlan a nevén.

A lefoglalt dolgok – autók, egyéb ingóságok – sokszor ott maradnak a tulajdonosnál gondnokságban, hiszen az adóhivatalnak nincs tere ezek tárolására, a brassói raktárba szállíttatni pedig nem költséghatékony megoldás, főleg mert vannak esetek, hogy nem is sikerül eladni a licitre bocsátott javakat: így még inkább növekedne az adós tartozása.
Máthis István viszont reméli, hogy két év múlva, mire általános lesz a digitalizált számlázás az áfával együtt, még jobban nyomon lehet követni a pénzügyeket. A jelenre vonatkozóan így fogalmazott: „az európai digitalizálási versenyben, ha azt a Forma 1-es pályán képzeljük el, magunkat egy Trabantban látom, azt is taszítjuk”.

A licit tehát egy végső megoldás, de még ebben az utolsó pillanatban is vannak kedvezőbb lehetőségek, például, ha nem az adóhivatal, hanem maga az adós keres vevőt a lefoglalt javakra (legyen az ingóság vagy ingatlan). Általában a harmadik vagy negyedik liciten sikerül értékesíteni a javakat (mire az áruk már 25, vagy 50 százalékkal lecsökkent). Ez nem tűnik túl hatékonynak a laikus számára, viszont „ha perspektívából nézzük a képet, addigra a cégtulajdonos már nyilatkozott egy jövedelemről, már befizetett egy összeget, tehát átláthatóbbak lettek a pénzügyei, így mégis nyereségben vagyunk”, magyarázza Máthis István. Vannak olyan krónikus esetek, akiknél már tudható, hogy baj lesz a végén, náluk korábban közbe kell lépni. „Általában ezek a személyek választott tisztségben levő, vagy volt, Bukarestben dolgozó emberek„ mondja az igazgatóhelyettes – vagyis parlamenti képviselők, szenátorok, következtetjük ki. Róluk – azokról, akiknek meggyűlt a baja az adóhivatallal – még azt is megtudjuk, hogy általában arrogánsak, és kivételes bánásmódot követelnek maguknak. Néhány szóban forgó személy nevére már bűnügyi dosszié is össze van állítva adócsalás miatt.

A licitre előzetesen zárt borítékos ajánlatot kell letenni, amely a jelentkezők számától függően nyílt kikiáltásos árveréssé alakul. Itt olyan praktikák is előfordulhatnak, hogy az adós elküldi egy ismerősét, hogy vegye meg számára az elárverezett tulajdonát. Volt rá példa, hogy az adós nem adta oda a jó áron megszerzett (liciten eladott) javakat. Mivel a licit nyilvános, és kezdése előtt egy órával ki kell függeszteni a résztvevők névsorát, az is előfordulhat, hogy egyik érdeklődő lefizeti a többieket, hogy szálljanak ki. Az ilyen praktikákat szeretné kiszűrni az aligazgató az e-licit módszerével, ami működhet országos vagy helyi szinten. Itt majd úgy kell licitálni a megadott határidőn belül, hogy senki nem látja, ki az, aki felajánlotta az utolsó árat. „Ez lesz igazán kedvező nekünk, ebből jöhet majd több pénz” – véleményezte szakmai szempontból a lehetőséget Máthis István.
A legnagyobb jegyzett létszám egy árverésen tíz személy volt, ez azt is jelentette, hogy felverték az árat, mert valóban meg akarták vásárolni az eladandó javat.

A pénzügyi rendszer jelenleg is változásban van és nagy nyomás alatt tartja a helyi adóhivatal adósságok behajtásával foglalkozó részlegét, hiszen átszervezés, irodák felszámolása elé néznek. Ettől függetlenül, az adókat mindenkinek fizetni kell, és az, hogy esetleg ma örvendezhet valaki azért, mert megúszott egy befizetést, nem jelenti azt, hogy akár évek múlva nem vonható felelősségre – magyarázta a Kovászna megyei adóhivatal igazgatóhelyettese.

Fotó: Pixabay