Átalakul az erdélyi falugazdász-hálózat

Átszervezés előtt áll a budapesti agrárminisztérium által finanszírozott erdélyi falugazdász-hálózat. A 62 falugazdászt eddig nyolc erdélyi magyar gazdaszervezet foglalkoztatta: a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, RMGE Maros, Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület, Érmelléki Gazdák Egyesülete, Pro Agricultura Egyesület, Caritas Vidékfejlesztés, valamint a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért. Március elsejétől a három legnagyobb erdélyi magyar gazdaszervezet „osztozik” a falugazdászként dolgozó magyar szakembereken.

Egységes irányítás

A három székelyföldi megyét, a Bákó megyei csángóvidéket és Brassó megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesülete 31 falugazdásszal fog dolgozni, és átkerül hozzá a többi kisegyesületi mezőgazdasági szakember is. A budapesti agrárminisztériumban meghozott döntéssel kapcsolatban Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Szövetségének elnöke (címlapfotó) elmondta, ez a változás már régebb ideje érlelődik, és most kerül megvalósításra. ,,Amikor 2017-ben elkészítettük a falugazdász-hálózat működésének forgatókönyvét, azt javasoltuk, hogy hatékonyság szempontjából jó volna, ha legalább a székelyföldi megyék szintjén egységes irányítás alatt dolgoznának a falugazdászok. A mezőgazdaságnak sok ágazata van, és a kis egyesületek 2-3 emberrel nem tudnak minden szakterületet átfogni. Azt szorgalmaztuk, hogy a mezőgazdasági egyesületek, érdekvédelmi szervezetek támogatását válasszák külön a falugazdász-hálózat működtetésétől. Ez most vált valósággá, ami szerintem mindenki számára elfogadható” – fogalmazott a csíki mezőgazdasági szakember.

Érvelését azzal támasztja alá, hogy Erdély-szerte sok magyar gazdaegyesület működik, és eddig is csak pár szervezet foglalkoztathatott falugazdászt. Az érdekvédelmi és a szaktanácsadási tevékenység ilyen formán történő szétválasztása Becze szerint profibbá teszi a falugazdász-hálózatot.

Március elsején kezdődik a hajrá

A székelyföldi gazdaszervezet a falugazdászok teljesítményét abban mérné, hogy szakmai tanácsadásukkal mennyire működik eredményesen a gazdák terményértékesítése, mennyire hatékony a gazdálkodásuk és milyen szinten tudnak hozzájutni agrártámogatási forrásokhoz. Becze István történelmi pillanatnak tartja a magyar állam által finanszírozott erdélyi falugazdász-hálózat működtetését olyan körülmények között, amikor ennek nincs román megfelelője, hiányzik az államilag finanszírozott mezőgazdasági szaktanácsadási hálózat. „Ránk hárul a feladat, hogy helyzetbe hozzuk az erdélyi magyar gazdákat: hatékonyabban gazdálkodjanak és jobb árban tudják termékeiket értékesíteni” – tette hozzá a szakember.