Alkotmányellenes a törlesztési moratóriumra vonatkozó tervezet

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén megtárgyalta azt az alkotmányossági kifogást, amelyet az adófizető gazdasági szereplőknek kedvezményeket biztosító tervezet ellen nyújtott be 71 liberális párti törvényhozó.

A taláros testület tagjai egyhangúlag arra a következtetésre jutottak, hogy a jogszabály teljes egészében alkotmányellenes, többek közt azért, mert sérti a kétkamarás jogalkotás elvét, és nem tesz eleget annak a követelménynek, hogy meg kell nevezni az államháztartási kiadások finanszírozási forrását.

A PNL április 6-án támadta meg azt a jogszabályt, amelyet április 3-án fogadott el döntő házként a képviselőház.

A jogszabály többek között kimondja, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, 2020 márciusától számítva három hónapig halaszthatják a munkáltató által visszatartott társadalombiztosítási járulékok befizetését. Az e három hónap alatt esedékes összeg 50%-át az időszak lejárta utáni 12 hónapra felosztva kell befizetniük. A kedvezmény azzal a feltétellel vehető igénybe, hogy a munkáltató vállalja, a törvény életbe lépésétől számított legalább 12 hónapig nem bontja fel a 2020. március 1-jén érvényben volt munkaszerződéseket.

A tervezet előírja még, hogy azok a természetes személyek, akiket közvetett vagy közvetlen módon érintettek a szükségállapot idején hozott hatósági intézkedések, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek a bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, a törvény életbe lépésétől számított három hónapig elhalaszthatják a közüzemi számlák - víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás díja - fizetését.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint a tervezet elfogadási módja megszegi a kétkamarás parlament elvét, mert a képviselőház három olyan bekezdéssel bővítette a tervezetet, amelyeket nem tárgyalt meg a felsőház.

Az alkotmánybírósági óvásban a liberálisok kifejtették: a parlament nem tett eleget annak az alkotmányos kötelezettségének, hogy a tervezetet láttamoztassa a Szociális Gazdasági Tanáccsal (CES). Szerintük a társadalombiztosítási járulékok befizetésének halasztása jelentős mértékben érinti az állam bevételeit, és így a 2020-as költségvetést is, a tervezet kezdeményezői pedig nem jelölték meg azt a forrást, amelyből ezt a kiesést fedezni lehetne.

A liberálisok szerint egyik ház vezetősége sem kért véleményezést a kormánytól az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról, és ennek mértékét a tervezetben sem becsülik meg.

A liberálisok azt is kifejtették a beadványban: a törvénytervezetet két nappal az után nyújtották be a parlamentbe, hogy a kormány már elfogadott egy részben hasonló sürgősségi kormányrendeletet, így - amennyiben életbe lép - a cégek társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét két, egyidőben érvényben lévő jogszabály fogja szabályozni.

Meglátásuk szerint a törvénytervezet helyenként homályos megfogalmazásokat tartalmaz, és diszkriminatív módon kizár egyes adófizetőket a kedvezményekből.

(Agerpres)