Aggasztóak az adatok a zöldség- és gyümölcsfogyasztásról

Az idei 250 millió euróból 145 millió eurót szánnak zöldségre és gyümölcsre, 105 millió eurót pedig tejre és egyéb tejtermékekre. Bár az uniós iskolaétkeztetési programban önkéntes a részvétel, valamennyi uniós tagállam úgy döntött, hogy beszáll a programba, akár annak egy szakaszában, akár egészében. A részt vevő országok ezenkívül nemzeti forrásokkal is kiegészíthetik az uniós támogatásokat.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nem túl új (2003-as), ellenben az egész világra kiterjedő vizsgálata mutatott rá arra, hogy évente 2,7 millió ember halálában játszhat szerepet a nem elegendő zöldség-, és gyümölcsfogyasztás. A 10 legjelentősebb kockázati tényezők között tartják nyilván ezeknek az élelmiszereknek az alacsony mértékű fogyasztását. A gyümölcsök és zöldségek a napi étrend részeként fogyasztva segíthetnek megelőzni a nem fertőző betegségek egy részét, például a szív- és érrendszeri betegségeket és bizonyos rákbetegségeket. A különféle zöldségek és gyümölcsök fogyasztása egyértelműen biztosítja a legtöbb mikrotápanyagot, táplálékrostot és számos alapvető tápanyagot. Ugyanakkor az átlagosnál is nagyobb mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás segíthet a telített zsírok, a cukor vagy a só kiszorításában.

Az Eurostat  adatai szerint, a gyümölcsfogyasztás terén az uniós átlag 64 százalék, nem meglepő módon a déli államok állnak a lista első három helyén: Olaszország (85 százalék), Portugália (81 százalék), Spanyolország (77 százalék). Tíz ország van az uniós átlagon vagy afölött, míg a nagy többség alatta. A lista utolsó három helyén Litvánia (37 százalék), Bulgária (37 százalék) és Lettország (35 százalék) áll, de Magyarország sincs túl jó helyen: az előbbieket megelőzve a 25. pozíció jutott a magyaroknak, akiknek csak a 40 százaléka eszik legalább egyszer naponta gyümölcsöt. Érdemes megnézni azt is, hogy az európaiak mekkora hányada hagyja ki az étrendjéből a gyümölcsöt. Nos, a spanyolok között nincs ilyen, de a horvátok és a románok között is igen kevés, a lakosság 0,5 százaléka. Az uniós átlag ezen a téren 1,6 százalék, a magyar érték efölött van, 1,9 százalékkal. Ezen a téren a belgák és a britek teljesítenek a legrosszabbul, lakosságuk 4 százaléka soha nem fogyaszt gyümölcsöt.

Az  uniós polgárok ugyancsak 64 százaléka naponta egyszer vagy többször fogyaszt zöldséget. A lista első két helyén azonban már nem déli állam, hanem Belgium és Írország áll, lakosságuk 84 százaléka minden nap eszik zöldséget. Ugyanakkor a harmadik helyen már egy mediterrán ország, Olaszország következik 80 százalékkal, őket a portugálok követik 78 százalékkal. A legrosszabb eredménnyel Magyarország rendelkezik, a lakosság mindössze 30 százaléka fogyaszt naponta zöldséget. Az adatok szerint, ez az arány a románok körében 41 százalék. Ebben a kategóriában is csak a spanyolok mondhatják el magukról, hogy nincs közöttük olyan, aki soha nem eszik zöldséget, de a litvánoknak és a horvátoknak is csak a 0,2 százaléka tartozik ide.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a rák kockázatának magas szintű nemzetközi felülvizsgálata, amelyet a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) koordinál, arra a következtetésre jutott, hogy a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása csökkentheti a rák kockázatát, különösen a gyomor-bél traktusban. Az IARC becslése szerint a gyümölcs- és zöldségbevitelnek a rákos megbetegedések 5-12 százaléka megelőzhető lenne, de a felső gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések esetében világszinten ez az adat már 20 és 30 százalék között van.

(Index)