Adóújdonságok magánszemélyeknek és cégeknek

Ugyancsak a lakosság számára kedvez, hogy lényegesen kiterjesztik azon cégek körét, amelyeknek biztosítaniuk kell a bankkártyás fizetési lehetőséget. Ami pedig a cégeket illeti: változik a mikrovállalkozások besorolására és adózására vonatkozó szabály, és megnő az osztalékadó. A legfontosabb újdonságokat Szilágyi István közgazdász, a Sziszi.ro pénzügyi tanácsadói oldal gyűjtötte egy csokorba.

Helyi adókkal kapcsolatos változások

2025-ig érvényben marad az a fajta ingatlanadó-számítási eljárás, amely idén is érvényes volt. Ez azért jó hír, mert a döntéshozók azt tervezték, hogy már jövő évtől a közjegyzői értékrács szerint kellett volna az épületadót kiszámítani, ennek életbe lépését azonban későbbre tolták. Az önkormányzatoknak viszont csak néhány napjuk maradt, hogy a következő évi adókról az új jogszabálynak megfelelő döntést hozzanak, ugyanis ott, ahol a döntést nem hozzák meg, a maximális értékek szerinti adók lesznek érvényesek, figyelmeztet Szilágyi István.

Az új jogszabály értelmében a helyi önkormányzatok részleges vagy teljes adómentességet adhatnak azokra a lakóingatlanokra, amelyek esetében a tulajdonosok saját költségükön végeznek az energiahatékonyság növelésére, a fotovoltaikus rendszerek telepítésére vonatkozó fejlesztéseket. Hasonlóan adómentességet vagy adókedvezményt nyújthatnak az önkormányzatok olyan új vagy felújított lakóépületek esetében, amelyek tulajdonosai saját költségükön javítják az energiateljesítményt, fotovoltaikus villamosenergia-termelő rendszereket vagy tanúsítottan környezetbarát rendszereket telepítenek a szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére.

Módosul a mikrovállalkozások adózásának szabálya

Azok a cégek, amelyek idei jövedelme nem éri el az 1 millió eurót, jövő évben is mikrojövedelmi adófizetők maradhatnak. Ehhez viszont szükség van további feltételek teljesítésére is, így a cégnek kell legyen legalább 1 alkalmazottja, a cég 2022-es bevételének legtöbb 20%-a származhat menedzsment- és tanácsadási szolgáltatásokból, illetve a cégben 25%-nál nagyobb részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak nem lehet még 3 mikrojövedelmi adót fizető cégük. Amennyiben 2023-ban ezen cégek meghaladják az 500 ezer eurós bevételt, hivatalból profitadó-fizetővé válnak attól a negyedévtől kezdődően, amikor ezt az értékhatárt átlépik.

A szállásadási, vendéglátói tevékenységet folytató cégek (szállodák, vendéglők, bárok stb.) jövőben mikrojövedelmi adófizetők maradhatnak, még akkor is, ha az ebből származó bevételük meghaladja az 500 ezer eurót. Amennyiben ugyanezek a cégek a szállásadáshoz, vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységi körüktől eltérő tevékenységet is folytatnak, akkor ezekre az egyéb tevékenységeikre profitadó-fizetővé válnak, ha az ezekből származó bevételük: meghaladja az 500 ezer eurót, vagy több mint 20%-a teszi ki a tanácsadás–menedzsment-szolgáltatás, vagy olyan tevékenységi körhöz tartozik, amellyel nem lehet mikrojövedelmi adófizető cég. Gyakorlatilag előfordulhat, hogy egy cég, amely szállodát is működtet, és építkezéssel is foglalkozik, az első tevékenységére mikrojövedelmi adót, a második tevékenységére profitadót kell fizessen.

Azok a cégek, amelyek adótanácsadást nyújtanak, a többi tanácsadói tevékenységtől eltérően mikrojövedelmi adófizetők maradhatnak, még akkor is, ha a bevételük több mint 20%-át teszi ki az adótanácsadás.

Megemelkedik az osztalékadó

A 2022-ben az időközi mérlegek alapján szétosztott osztalék adókulcsa 5% marad. Tehát azok a cégek, amelyek a 2022-es évben időközi mérlegek alapján osztalékot vettek fel, nem kell tartsanak attól, hogy ezekre az összegekre 8%-os adókulcsot kell alkalmazni. Erre a pontosításra azért volt szükség, mert sok vállalkozó nem volt biztos abban, hogy mi lesz az idén már kiosztott időközi osztalékokkal, mivel 2023. január 1-jétől az adó 5%-ról 8%-ra emelkedik. A törvény tisztázza ezt a helyzetet, így az év közben felosztott összegek esetében az adó továbbra is 5%. Egyetlen különbség a 2022 negyedik negyedév osztalékadójára vonatkozik, amelyet 2023-ban osztanak ki, és amelyre a 8%-os kulcsot kell már alkalmazni.

Kiterjesztik a bankkártyás fizetési lehetőséget

Azok a cégek is lehetővé kell tegyék a bankkártyás fizetés lehetőséget, amelyek egy év alatt termék-értékesítés vagy szolgáltatás-nyújtás ellenértékeként 50 ezer lejnél több készpénzt fogadtak el. Amennyiben az 50 ezer lejes készpénzforgalmat már valamelyik negyedév végéig meghaladják, a negyedévet követő hónap elejétől kell biztosítsák a bankkártyaolvasókat ügyfeleik számára.

Ha az érintett cégek az 50 ezer lejes küszöbértéket két egymást követő évben nem lépik túl, a továbbiakban már nem lesznek kötelesek a bankkártyás fizetési lehetőséget biztosítani ügyfeleiknek ám dönthetnek úgy, hogy tovább működtetik a már üzembe helyezett POS terminált és elfogadják a modern fizetési eszközöket.