A gyógynövények kultúrtörténetéből, a gyógynövénytermesztés és felhasználás kulisszatitkaiból árult el egynéhányat Macalik Ernő biológus és fitoterapeuta a sepsiszentgyörgyi Sapientia-egyetemen megtartott keddi előadásában, majd azt követően az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) agrárszakosztályának elnöke, Farkas Zoltán mutatta be a dr. Nagy Miklós agrárszakemberről szóló könyvet.
2017. április 06., 00:272017. április 06., 00:27
A gyógynövények kultúrtörténetéből, a gyógynövénytermesztés és felhasználás kulisszatitkaiból árult el egynéhányat Macalik Ernő biológus és fitoterapeuta a sepsiszentgyörgyi Sapientia-egyetemen megtartott keddi előadásában, majd azt követően az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) agrárszakosztályának elnöke, Farkas Zoltán mutatta be a dr. Nagy Miklós agrárszakemberről szóló könyvet.
Mintegy százan hallgatták érdeklődve az idős gyógynövényszakértő szakmai szenvedéllyel és humorral előadott tanítását a gyógynövények felhasználásának több ezer éves történetéről, a mezopotámiaiaktól a görög és római tudósokig vagy a középkori alkimisták véletlenszerűen megejtett felfedezésétől napjainkig. A karcfalvi kertészetében mintegy 80 fajta gyógynövényt termesztő biológus-tanár 1974-ben saját gyomorfekélyének a kikúrálásával kezdte a növények hatását vizsgálni. Vannak azonban helyzetek, amikor nem pótolható a gyógyszer semmilyen természetes terápiával, vallja, főleg akut esetekben, ahol az azonnali hatást elérni életmentő szükséglet (vagy például az érzéstelenítésben).
Elsősorban tehát krónikus betegségekben jut jelentős szerep jut a gyógyteáknak, valamint a Marcus Aurelius udvari orvosáról elnevezett Galenusi-készítményeknek (gyógyborok, tinktúrák, gyógy ecetek), mert szelíd terápiát jelentenek: nem „lőnek” a betegség gócára, hanem azt több oldalról megközelítve, komplex hatással érnek el változást, míg a szintetikus gyógyszerek hosszú távon szinte mindig együtt járnak valamilyen nem kívánt mellékhatással.
Az előadó szerint sokszor csak a divat diktál olyan trendeket, amelyek inkább a kereskedők érdekét, mintsem az egészséget szolgálják. A goji bogyó, a kurkuma, a svédkeserű (amelyet véleménye szerint nagymértékben hamisítanak) vagy a homoktövis is ilyen hullám tetején érkezett, és mindegyiknek van vidékünkön is őshonos megfelelője. Nem ördögtől való a jó minőségű szilvapálinka vagy a Jägermeister sem, a vörösbor is sok antioxidánst tartalmaz – a kulcs a mérték, felelte kérdésre válaszolva.
Levonhattuk a következtetést, Macalik az arany középút híve, saját tudományának alkalmazását, de még az élvezeti szereket illetően is.
– Még a cukor sem ártalmas, ha eleget mozgunk, szervezetünk is úgy van megalkotva, hogy ha néha többletfeladatot kap, megbirkózik a helyzettel: egy zsíros ebéd után fokozódik az epetermelés, sok cukor bevitelénél a hasnyálmirigy kapcsol fokozott inzulintermelésre – magyarázta.
Az előadás után a Cseke Péter által szerkesztett, dr. Nagy Miklós agrárszakemberről szóló könyv apropóján (többek közt Macalik Ernő is igen sokat tanult tőle) Farkas Zoltán meleg szavakkal emlékezett a jó tollú tudósra és újságíróra. Az Eke és toll című könyv négy évvel ezelőtt, Nagy Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványainak sorában.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!