Kordé Zoltánnal szemben, aki csatlakozott katonai segédnépből származtatja a székelyeket, Benkő Elek régész a másik megoldási kísérlet híve.
2017. április 27., 00:072017. április 27., 00:07
Kordé Zoltánnal szemben, aki csatlakozott katonai segédnépből származtatja a székelyeket, Benkő Elek régész a másik megoldási kísérlet híve. Szerinte döntő érvek szólnak amellett, hogy népünknek nem kellett elmagyarosodnia, mert mindig is az volt, és népneve tulajdonképpen azt a katonai feladatot jelöli, melynek jegyében toborozták, kiemelték és sajátos státussal ruházták fel. Ennek megszilárdításában szerepet játszott lakhelyének távoli fekvése a magyarság zömétől, melyet sajátos szerepköre szabott meg.
Benkő persze nem tagadja, hogy a magyar törzsek korai története ne lenne teljességgel ismeretlen, ő is csak a köd valamelyes oszlásának koráig tud visszamenni. Nem hisz abban, hogy a népnév eredete magának a közösségnek az etnikai eredetére nézve döntő lenne. (A tót név a teutonból ered, de a szlovákoknak semmi közük a germánokhoz.) Az ökörsütés intézménye sem bizonyít török eredetet, a székelyek ugyanis korábban lóval adóztak a királynak beiktatás stb. alkalmával.
Benkő a régészeti leletanyagban semmi nyomát nem látja annak, hogy az Árpád-korban bármi is a székelyek keleti, nem magyar eredetére vallana, míg a jászok és kunok tárgyi leletanyaga jól elkülöníthető a magyarokétól. Az ősök földi maradványait is elemezték a régészek. „Az Árpád-korból származó székelyföldi embertani anyag (…) egyértelműen cáfolja a közvetlen török eredetet, azonban valami errefelé mutató népi érintkezés lehetőségét több évszázaddal korábbi időkből nem zárja ki.”
A mai bizonytalanságot nyilván a kutatások folytatása, a gyarapodó emlékanyag stb. oldhatja fel. A székelység „a középkor óta csak nyelvjárási eltéréseket mutat, más idegen nyelvtől érdemben nem befolyásolt magyar nyelven beszélt, magyar helyneveket hagyott hátra, és magyar nyelvét megőrizte Erdély távoli vidékein is, ahol a nyelvi és régészeti kutatások egyébként számottevő szláv alaplakosságot mutattak ki” – szögezi le Benkő. Különben azt a felfogást sem tartja teljesen hiteltelennek, hogy népünk esetleg a későavar-kori (hatszázas évek vége) betelepedettekkel rokonságban áll, s hogy azok a kettős honfoglalás elméletének megfelelően magyarul beszéltek volna.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!