A Székely Nemzeti Tanács szerint Románia jövőjét nem lehet a gyűlöletre építeni

A két tanács Klaus Johannis szerda déli televíziós beszédére reagált. Az államfő azzal kapcsolatban fejtette ki a véleményét, hogy a parlament alsóháza a közelmúltban hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, és kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) "azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak". Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserében a megegyezésért?

A vitatott autonómiatervezetet kidolgozó SZNT állásfoglalása szerint az államfő üzenete "nyílt uszítás Románia magyar nemzetiségű polgárai ellen, nyílt és oktalan uszítás a szomszédos Magyarország ellen, sérti a két ország között megkötött államközi szerződést".

Az SZNT hangsúlyozta: Székelyföld autonómiastatútuma építő jellegű törvénytervezet, amely maga mögött tudhatja a székely nép akaratát, készségét a párbeszédre, törvénybe iktatása Székelyföld polgárainak teljes és tényleges jogegyenlőségét szavatolja.

"Sem az államelnöknek, sem a román politikai pártoknak nincs elképzelése a jövőről. Pedig annyit illene tudniuk, hogy egy ország jövőjét nem lehet gyűlöletre építeni" - állapította meg a tanács. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, és minden rendelkezésére álló demokratikus eszközzel ezért fog küzdeni a jövőben is.

Az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa arra emlékeztetett, hogy az autonómiatervezetet 2004-ben, 2012-ben, 2017-ben és 2019-ben is benyújtották már a parlamentben, ez tehát nem tartalmaz újdonságot.

"Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy legitim politikai célokat fogalmazzon meg, és azokat képviselje, mi pedig mindig nyíltan, egyértelműen, a jogállam és a demokrácia keretei között kértük az autonómiát, és sosem mondtunk mást, mint, hogy Székelyföld autonómiája Románia állami keretei között valósulhat meg, a parlamentben elfogadott törvény által" - áll az állásfoglalásban.

Az önkormányzati tanács felidézte: már a középkorban sem volt ismeretlen gyakorlat, hogy közösségek autonómiát kapjanak. Így kapott autonómiát II. András magyar királytól az erdélyi szász közösség is, amelynek az államfő, Klaus Johannis is tagja. Ez az autonómia tette lehetővé, hogy a szászok virágzó városokat építsenek, és közösségük sikeres legyen Erdélyben.

"Mi is egy sikeres Székelyföldet szeretnénk, és azt, hogy a román állam hivatalosan ismerje el azt a valóságot, miszerint ebben a régióban magyar nyelvű, magyar kultúrájú emberek élnek többségben" - közölte a tanács. Egyben arra emlékeztette Klaus Johannist, hogy nemcsak a román nemzetiségűek elnöke, hanem minden román állampolgáré.

A SZÖT szerint az államfő egyértelművé tette, hogy nem támogatja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és nem támogatja a regionalizmust sem, amely fontos hajtóereje minden sikeres országnak. A tanács leszögezte: a továbbiakban is célnak tekinti Székelyföld autonómiáját, és elvárja, hogy Klaus Johannis vonja vissza nyilatkozatát, "és kérjen bocsánatot a magyar emberektől azért, hogy hatalmával visszaélve nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen".

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) magyarellenes kirohanásnak tekinti és elfogadhatatlannak tartja Klaus Johannis román államfő szerda déli televíziós beszédét.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött EMSZ az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált az államfő kijelentéseire. Megállapította: Klaus Johannis a néhai Vadim Tudort is megszégyenítő stílusban nyilatkozott, és azzal próbált riogatni, hogy "a magyarellenességéről szintén jól ismert PSD odaadta Erdélyt a magyaroknak".

Az EMSZ a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő és irredenta Nagy-Románia Párt néhai elnökére, Corneliu Vadim Tudorra utalt. A közlemény címében kérdésként fogalmazta meg: "Johannis az új Vadim?"

A pártszövetség úgy vélte, hogy "a romániai válságkezelésbe egyre látványosabban belebukó kormányzat és Klaus Johannis államelnök egy régi, jól bevált trükkel - a magyar kártya újbóli kijátszásával - igyekszik elfedni a válságkezelési kudarcokat". E kudarcok sorában a karantén alá vont kórházak sorait, az egyre fenyegetőbb gazdasági csődöt, a több százezer munkanélkülit, a koronavírus-járvány által okozott káoszt említette.

Az EMSZ megállapította: Klaus Iohannis államelnöki működésének évei alatt - néhány protokolláris húsvéti üzenettől eltekintve - képtelen volt a mintegy másfélmilliós erdélyi magyarsághoz anyanyelvén szólni. "Felháborító, hogy pártpolitikai játszmái során most mégis a magyar nyelvvel gúnyolódik, így próbálva meg egykori pártja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára kedvezően befolyásolni a politikai versenyt".

"Közösségünk tagjait korábban fenyegették már meg akasztással szabad szimbólumhasználatunk jogos igénye miatt, támadtak már ránk botokkal hősi katonatemetőnkben, ellehetetlenítették a magyar nyelvű orvosképzést, Klaus Johannis mostani megszólalásával azonban ismét szintet lépett a romániai magyarellenesség. Jól látható, hogy a komoly titkosszolgálati háttérrel rendelkező államelnök uszít és gyűlöletet kelt, pillanatnyi politikai hasznot remélve. Ezzel azonban nemzeti közösségünkből - 20. századi módszerekkel - oly módon gyárt ellenségképet egy, a járvány miatt egyébként is felfokozott helyzetben, melynek következményei beláthatatlanok" - állapította meg az EMSZ.

A pártszövetség azonnali bocsánatkérésre szólította fel az államfőt, és megállapította, hogy a bocsánatkérés normális körülmények között a lemondásával együtt járna. Nyomatékosította, hogy nem a magyar közösség autonómiaigénye jelent veszélyt Romániára és állampolgáraira, "hanem az a csődös válságkezelés, melynek naponta emberéletek és egzisztenciák százai esnek áldozatul".

A közleményt az EMSZ társelnökei, Csomortányi István és Mezei János írták alá.

(MTI)