A román lapok a közelgő választásokkal magyarázzák, de bírálják is Johannis nacionalista nyilatkozatát

A román publicisták - miként a román társadalom nagy része - abból indul ki, hogy Székelyföld terülteti autonómiája elfogadhatatlan, hiszen az ország székszakítását látják benne, amely által Románia szerintük elveszítené szuverenitását területének egy része felett. Így azt is nyilvánvalónak tekintik, hogy a románság számára szégyenletes, elfogadhatatlan fejlemény volt, amikor a koronavírus-járvány miatt ritkábban ülésező - a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, Marcel Ciolacu által elnökölt - képviselőház kifutott a tervezet megvitatására rendelkezésre álló határidőből, s így kénytelen volt "hallgatólagosan elfogadottként" átküldeni a szenátusba a Székelyföld autonómiastatútumát.

Dan Popescu a jobboldali Evenimentul Zilei hasábjain úgy látja, hogy Johannis székelyföldi témájú támadása padlóra küldte a PSD-t, megosztotta a pártot, lovat adva a Ciolacu által félreállított Viorica Dăncilă volt miniszterelnök és párton belüli szövetségesei alá, hogy Ciolacu lemondását követeljék a románokat ért "megaláztatás" miatt.

A liberális Adevărul vezércikkírója, Ion M. Ioniță szerint a szász származású Johannis, akinek évekig kellett tűrnie a PSD nacionalista támadásait amiatt, hogy ő nem román, nem akarta kihagyni a magas labdát, hogy éppen a nacionalista kártyával vághat vissza, mérhet "megsemmisítő csapást" politikai ellenfelére. A szerző szerint az elnök másik célja az volt, hogy leválassza a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) a PSD-ről, meggátolni azt, hogy a baloldali parlamenti többség továbbra is nyíltan összefogjon a törvényhozásban a Johannishoz közel álló jobbközép kormánnyal szemben.

Szintén az Adevărul blogrovatában Alexandru Manda volt diákvezér csalódottságának adott hangot, azt állítva, hogy kisebbségi Johannis volt az utolsó politikus, akiből kinézte volna ezt az "elvadult nacionalizmust". Szerinte az elnök csúsztat, amikor a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadásáról úgy beszél, mintha a PSD megszavazta volna az autonómiát.

"Johannis, aki minden román elnöke kellene legyen, nem volt más, mint a (kormányon lévő) Nemzeti Liberális Párt (PNL) szócsöve, és az egyik legaljasabb témával, az etnikai megosztással, a hamis magyar-román konfliktussal indított támadást a választási kampányban" - írta a cikk szerzője.

A jobboldali államfő korábbi korrupcióellenes retorikáját következetesen támogató G4Media portál elemzője, Cristian Pantazi ezúttal úgy véli: Johannis választási céllal "csinált bolhából elefántot", és minden bizonyíték nélkül vádolta meg a PSD-t azzal, hogy titkos megállapodást kötött Orbán Viktorral. A szerző szerint a román elnöki hivatalban Magyarországgal kapcsolatban felgyülemlett frusztráció sem lehet elegendő indok a nacionalizmus démonainak szabadon engedésére: a Bukarestnek például úgy kellene szerinte ellensúlyoznia az őt zavaró, a Magyarországról érkező "masszív erdélyi beruházásokat", hogy maga gondoskodik a "Hargita-Kovászna enklávéban felejtett" magyarok életkörülményeinek jobbításáról.

Cristian Tudor Popescu a Republica.ro portálon írt véleménycikkében azért bírálja Johannist, mert a PSD elleni támadás kedvéért a magyar nyelvet a "hazaárulás védjegyeként" állította be. "Azáltal, hogy a magyar nyelvet sárként dobálta ellenfeleire, a román nyelvet és a románok jóérzését is megsértette, elnök úr!" - zárta cikkét az ismert román publicista.

(MTI)