A polgármesterek menedzseri képességén múlhat a vidéki kóbor ebek sorsa

„Az önkormányzatokat súlyosan büntetik a kóbor kutyák miatt. Viszont egy menhelyet megépíteni és fenntartani képtelenség abban a helyzetben, ha közben nem engednek személyzetet alkalmazni, és a kiadást is korlátozzák” – mutatott rá a törvények visszásságaira a községvezető. Meggyőződése, hogy a felelősség elsősorban azokat az állattartókat terheli, akik máig sem tartják be az alapvető szabályokat, és továbbra is szabadon hagyják kóborolni jószágaikat az utcán.

A gazdátlan ebek kapcsán Maksa polgármesterét is felkerestük, ugyanis évek óta hallani a közbeszédben a Sepsibesenyőn összetömörülő kóbor falkáról. Badi Gyula szerint egyre több és több kutyát találni a tó környékén, egyrészt a féktelen szaporodás, másrészt pedig a gazdák miatt, akik előszeretettel hagyják ott megunt kedvenceiket. Előbb a kézdivásárhelyi menhellyel próbálták rendezni a helyzetet, majd a szépmezőivel, de mindenhol visszautasították a kérésüket, mondván, hogy túlzsúfoltak a ketrecek és csak a saját körzeteiken belül fogadnak be ebeket. „Végül egy szucsávai céghez fordultunk, de rettentő magasak voltak a költségek. Egyetlen kutya egyhavi ellátása 890 lejbe került volna. Ha harminc kutyáról kéne így gondoskodnunk, akkor pillanatok alatt elfogyna a hivatal pénze” – vázolta a helyzetet az elöljáró.

A szintén társuló Sepsikőröspatak vezetője, Kisgyörgy Sándor osztozik a maksai kollégája véleményével, pedig a községben nem találni túl sok otthontalan négylábút. „Az, hogy állatorvossal, szakképzett munkaerővel rendelkező menhelyt hozzon létre egy falu, képtelenség. Maholnap a közvilágítást sem tudjuk fizetni, nemhogy fenntartsunk egy szakapparátust. Ez aberráció” – magyarázta.

A kézdi- és orbaiszéki településeken kóborló kutyákat a jövőben Gelencén fogják elhelyezni egy újonnan épülő menhelyen, amely területét már elő is készítette az önkormányzat. A menedék azonban több település, a Kézdi-Kovászna metropoliszövezetéhez tartozó községek összefogásának eredményeképpen jön létre. Ilyés Botond gelencei polgármester szerint szükség is van rá, ugyanis a környékbeli falvak nem tudnak együttműködést létrehozni a kézdivásárhelyi menhellyel, illetve nagyon nehéz találni olyan céget is, amellyel közreműködési szerződést lehetne kötni. „A jelenlegi jogállás Romániában nem segíti az önkormányzatokat a megoldásban, egyszerűen csak büntet” – jelentette ki a vezető.

Ilyés Botond állítja, hogy a gelencei menhely bőven elég lesz a környékbeli falvak gazdátlan kutyái számára, mert tapasztalata szerint faluhelyen is egyre jellemzőbbé válik a felelős állattartás. A többi állatnak viszont mindenképpen ideiglenes otthon szeretnének biztosítani, ezzel megfelelve a törvény által előírtaknak és az erkölcsi kötelességnek is. Az előzetes tervek szerint a szükséges tanácsi határozatok elfogadása után a bekerített területen állatorvosi kabinetnek, műtőnek és irodának megfelelő helyiséget is kialakítanak, valamint felszerelnek harminc ketrecet, amelyek egyenként három kutyának fognak ideiglenes szállást biztosítani.

Az övezethez összesen húsz Kézdivásárhely és Kovászna környéki település tartozik, Gábor Balázs, a Kézdi-Kovászna metropoliszövezet ügyvezető igazgató szerint azonban nem mindegyikük vesz részt ebben a társulásban. „Csak azok érintettek, akiknél szükségeltetik a menhely, vagy nem kötött szerződést más céggel” – magyarázta. A részt venni kívánó községek száma a tárgyalások során állandóan változott, ezért az elnök szerint végleges listáról csak a tanácsi határozat elfogadása után számolhat majd be. A kóbor kutyák ügyében Kézdialmás vezetőjét is megkerestük, azonban Reketes István szűkszavú válaszában nem jelezte, hogy része volna a társulásnak, ugyanakkor a kézdivásárhelyi menhellyel való együttműködésen kívül nem igazán tudott felvázolni más jövőbeli tervet.

Balázsi Dénes, Bardoc község polgármestere elsősorban a helyszín és az alkalmazottak biztosításában látja a legnagyobb nehézséget. Abban reménykedik, hogy a többi erdővidéki településsel közösen sikerül létrehozni majd egy menhelyet, ahol szakszerűen gondjukat viselhetnék a kutyáknak.

Ezzel kapcsolatban a nagyajtai elöljáró szerint már gyakorlati lépések is történtek. „Már a feladatfüzet is ki van dolgozva, a helyi tanács jóvá is hagyta, így most a közbeszerzési fázis következik” – részletezte Bihari Edőmér, aki tisztában van azzal, hogy csak ezután következik a java, mert nem lesz könnyű szervezetet vagy céget találni, aki elvállalná a feladatot. Imets Lajos, Vargyas polgármestere óvatosan nyilatkozott a témában, mondván, hogy egyelőre semmilyen konkrétumot nem tudnak felmutatni. Az erdővidéki falvak vezetői viszont egyetértenek abban, hogy alig-alig találni kóbor állatot az utcáikon, és az évek során nem volt példa arra, hogy legalább egyet be kellett volna fogni, vagy elszállítani a településről, mert veszélyt jelentett volna az emberre.

Eközben Baróton továbbra is működik a 13 férőhelyes kutyamenhely, de mivel állandóan tele van, a városvezető szerint nem tudnak újabbakat befogadni. Ugyanez a helyzet Kézdivásárhelyen és Kovásznán is, továbbá a szépmezői menhelyen, amely jelenleg is maximális kapacitáson működik, mind a 145 helyük foglalt.