A parlament akar dönteni a kormány helyett az önkormányzati választások időpontjáról

Április 6-án Ludovic Orban kisebbségi kormánya is elfogadott egy sürgősségi rendeletet arról, hogy az év végéig meghosszabbítják a polgármesterek és önkormányzati képviselők júniusban lejáró mandátumát. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Pro Romania párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és az RMDSZ elnöke által közösen kezdeményezett, most megszavazott törvénytervezetet azonban néhány nappal korábban iktatták a szenátus házbizottságánál.

A szenátus által már elfogadott, a képviselőházban csütörtökön napirendre tűzött törvénytervezet szerint a választott önkormányzati tisztségviselők mandátuma a rendkívüli állapot végétől számított legfeljebb hat hónapig hosszabbodik meg.

A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) által leginkább kifogásolt különbség a két jogszabály között azonban az, hogy a parlamenti többség törvénytervezete szerint már nem a kormány, hanem a parlament tűzné ki a választások időpontját. A PNL szerint a végrehajtó hatalom jogkörének csorbítása a legtöbb polgármesterrel rendelkező PSD önös politikai érdekeit szolgálja.

A törvénytervezet kezdeményezőinek egyikeként Kelemen Hunor arra figyelmeztette a kormányt, hogy ismét alkotmányt sértett, amikor a parlament napirendjén szereplő ügyben fogadott el sürgősségi rendeletet.

"A jóérzés és a demokratikus gyakorlat még valamit megkíván: legyen párbeszéd a kormány és a parlament között. Akkor is szükség van erre, ha a kormánynak abszolút többsége van a parlamentben, de még inkább a mostani helyzetben, amikor egyszínű, kisebbségi kormánya van Romániának. A kormány azt várja, hogy partnerre leljen a parlamentben, de közben elutasítja a párbeszédet. Ez nem helyes, emiatt egyre csökken a bizalmunk benne! Ezért is van szükség arra, hogy a parlament döntsön a választások időpontjáról" - érvelt az RMDSZ elnöke.

A kormány sürgősségi rendelete kibocsátásakor azonnal hatályba lépett. A jogszabályt utólag módosíthatja, erősítheti meg vagy vetheti el a parlament.

Az ugyanazon témáról csütörtökön - 204 szavazattal, 105 ellenében, 7 tartózkodás mellett - elfogadott törvénytervezet akkor lép hatályba, ha a PNL éléről államfővé választott Klaus Johannis kihirdeti. A tervezet ráadásul nem az elnöki hivatalhoz, hanem az alkotmánybíróság elé kerül, a PNL ugyanis bejelentette: előzetes normakontrollt kér.

(MTI)