A munka nem állt meg

– A járvány következtében a múzeumok is nagyon sok rendezvénnyel az online térbe kerültek át – hangsúlyozta a muzeológus. „Március és május között, a karantén ideje alatt 34 rövid videót tettünk közzé az intézmény Face­book-oldalán, illetve YouTube-csatornáján, amelyekben édesapámmal beszélgetek a gyűjteményről.” Megjegyezte, bár a karantént követően visszatértek a látogatók, valami megváltozott a korábbi évekhez viszonyítva. „Elmaradtak a megszokott, autóbuszos látogatócsoportok, továbbá a belföldi turizmus felerősödésével a látogatók túlnyomó része román anyanyelvű volt”. Hozzátette, június 27-én bekapcsolódtak a virtuális Múzeumok Éjszakájába. „Édesapámmal virtuális tárlatvezetést tartottunk, amely ugyancsak megtekinthető a Facebook-oldalunkon”.

Ami a rendezvényeket illeti, a járványhelyzet ellenére nem volt ezekben sem hiány. „Júliusban, illetve augusztusban egy-egy nappali, bejárós angol- és kézművestábort hirdettünk meg az érvényben lévő előírások betartásával. Ennek már hagyománya van, Sylvester Rékával közösen rendezzük, ő az angolnyelv-oktatást, míg mi, Haszmann Gabriella unokatestvéremmel a kézműves tevékenységeket vezetjük. Több településről érkeztek résztvevők, jó volt látni a gyerekek örömét, hogy találkozhatnak egymással. Aztán augusztus 21-én a Cimborák Bábszínház A buták versenye című előadását mutatta be a múzeumkertben”. Augusztus 30-án a Székelyföldi Búzaösszeöntés Ünnepének adott helyet a múzeumudvar, szeptember 19-én pedig a nyolcadik Csernátoni Burrogtatót rendezték volna meg, a tervek szerint. „Idén virtuális Burrogtatót tartottunk, a résztvevők videókat küldtek, emellett a múzeumudvaron is beindítottuk a stabil motrokat. Ez nyilván nem pótolta az elmaradt találkozásokat, ám jó visszhangja volt.” A folytatásban október 17-én, a XI. Székelyföld Napok keretében rendezték Szent László legendáját bemutató kiállítást.

Közben háttérmunkákat is folytattak az intézményben. Szeptember 25. és 27. között az anyaországi, pápateszéri patakmalom-fesztiválon is népszerűsítették a múzeumot egy videóval, míg szeptember 28-án Orsolya a XVIII. Országos Múzeumpedagógiai Megnyitó virtuális kerekasztal-beszélgetésén vett részt. „A felsoroltak mellett a Transylvania Now angol nyelvű portál készített egy filmet a múzeumról, ugyanakkor több román nyelvű blog, illetve újság is írt rólunk, aminek ugyancsak örvendünk. Emellett a fejlesztések és a gyűjteménygyarapítás is folytatódott. A Bethlen Gábor Alap támogatásával központi fűtést szereltünk az irodát, műhelyt, foglalkoztató teret, könyvtárat és mellékhelyiséget magába foglaló épületbe, továbbá anyaintézményünk támogatásával a tűzoltópumpákat is tető alá helyeznénk” – sorolta.

Hozzátette, a Csernátoni Népfőiskola műhelyében folyamatosan dolgoznak. „Székelykapuk és fejfák készültek idén is, többek között a vajdahunyadi Magyar Ház számára faragtak székelykaput, emellett Haszmann Gabriella bútorfestő az Erdélyi Hagyományok Háza és a Kallós Zoltán Alapítvány szervezésében megnyílt Élő Népművészet XVII. Országos Népművészeti Kiállítás Erdélyi Régió virtuális tárlatán vesz részt díjazott alkotóként. És a gyerek fúvószenekar is rendszeresen próbál a múzeumban. Egyesületünkkel idén is több pályázatot nyertünk, így a már jelzett támogató mellett a Csoóri Sándor Alap, a Communitas Alapítvány, Csernáton Község Tanácsa és Dabas Város Önkormányzata támogatta tevékenységeinket, a gyűjtemény gyarapodását, számos magánszemély önzetlen hozzájárulása mellett.”

A szeptemberi helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben helyi tanácsosi tisztséghez jutott muzeológus a politikai pályáról így vélekedett: „Mindig pontosan tudtam, melyik párt melyik színéhez tartozom, és úgy vélem, munkám is tükrözi azt az értékrendet, amely mellé oda tudok állni. Mivel egy olyan kulturális intézményt képviselek, amelynek kapui bárki számára nyitottak, eddig szándékosan nem politizáltam, végül felkérés nyomán, alaposan átgondolva vállaltam el, hogy indulok az RMDSZ listáján, hiszen, mérlegelve minden tényezőt, arra a következtetésre jutottam, fontos ott lenni ilyen módon is a község életében, és tenni a településért. Jó csapat alakult, úgy érzem, tudunk együtt dolgozni. Elsősorban a kulturális területen szeretnék tevékenykedni az elkövetkező négy évben, hiszen a község akkora értékekkel, annyi tehetséges emberrel rendelkezik, hogy ezeket mindenképpen fel kell karolni, támogatni kell, mert a közösség fejlődését, előrehaladását szolgálják.”