A medve és a farkas mellet a sakál is pusztít Székelyföldön

Az is igaz, hogy az apróvadaknak nem hiányzik egy újabb ragadozó, bár egyesek szerint a sakál „ökoszisztéma-karbantartóként” is felfogható, mert eltakarítja a dögöt és sok rágcsálót elpusztít.

„Ugyanakkor ahogy a farkas-sakál párban a domináns egyértelműen a farkas, a sakál-róka párban az előbbi az uralkodó, aminek az is következménye lehet, hogy megritkul a rókapopuláció. De az is megtörténhet, hogy felosztják egymás között az élőhelyeket. Még egyikre sincs sincs bizonyíték" – mondta Farkas Attila.

Kiss Attila, a Katrosa Vadásztársaság vezetője egyértelműen soknak ítéli a sakálok példányszámát – két egymásutáni este hatot is lőtt (noha nagyon rejtőzködő és óvatos vadállat a sakál), és úgy tapasztalja, a nyulak, őzgidák is megsínylették jelenlétüket. Zágon környékén mindennap lehet hallani a faluban az üvöltésüket – mondja –, de Borosnyó és Kommandó környékén is jelen vannak. Egyszer hajtást is rendeztek egy olyan területen, ahol tudtak a jelenlétükről, mégsem sikerült egyet sem lőni – ezt annak tulajdonítja a vadásztársaság vezetője, hogy behúzódhattak a környéken levő rókalyukakba. Kiss Attila szerint a farkas most nem foglalkozik a konkurenciával, mert lehúzódik a települések közelében levő mezőgazdasági területekre, ahová az őzek, szarvasok, nyulak is járnak a zöldülő repcére.

Már legalább öt éve Illyefalva és Előpatak környékén is jelen van a sakál – erősítette meg Benkő Árpád, aki a Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesülethez tartozó 9700 hektáros 11-es illyefalvi vadászterületen tapasztaltakról beszélt. Ugyan ő maga nem volt tanúja a sakál vadászatának, kártételének – az elszaporodott farkasokénak annál inkább –, de úgy véli, tavaly kevesebb őzgidát látott terepen, mint azelőtt való évben. Nem bizonyított, hogy ez a sakál miatt van – mondja Benkő –, az azonban biztos, hogy a sakál az apróvadra nézve az egyik legveszélyesebb ragadozó. Ráadásul már olyat is megörökített egy magyarországi vadkamera, hogy a malacozó vaddisznó mellől szedte el a szaporulatot. Abban azonban biztos a megkérdezett, hogy egyre több a sakál, főleg Sepsiszéken és Orbaiszéken, míg Erdővidéken a farkasok az erdők urai.

Szentgyörgyön is bemutatkozott a nádifarkas – erről Csákány László, a Szemerja-Görgő Közbirtokosság elnöke számolt be, aki három éve a sepsiszentgyörgyi gyümölcsösben, de az előpataki út mentén levő legelőn saját szemével is látta a sakált, illetve az általa széttépett juhokat. Természetfotósként pedig sikerült megörökítenie a sakált és a rókát is egy képkockán – békésen megfértek egymás mellett, ami valószínűleg azt jelentette, hogy nem kellett versengeniük a táplálékért –, de ha egy szűkösebb területen osztoznának, akkor lehet, hogy a rókát prédájának tekintené a sakál – erősítette meg Csákány László a Farkas Attila által elmondottakat, de a szakmai körökben is egymásnak ellentmondó megfigyelések miatt tartózkodott az egyetlen érvényes igazság kinyilatkoztatásától.

Egyelőre a farkasnak nincs félnivalója, de a sakál kilőhető – ez ügyben megszólaltattuk Sárkány Árpádot, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnökét, a vadásztatással foglalkozó Abies Hunting Kft. igazgatóját is.

„Romániában nagyon lecsökkent a vadászható vadfajok palettája, nagyon sok szigorúan védett vadfaj van: ilyen a medve, farkas, hiúz, vadmacska, fajdkakas, szalonka. Már csak szarvast, őzbakot, vaddiszót lehet lőni – a sertéspestis az utóbbinak is elvitte az állomány 90 %-át. Ennek is köszönhető, hogy a farkas nagyon elszaporodott és Nyugat-Európában nagyon sok kárt okozott az állattenyésztőknek. Hogy ezért, vagy azért, mert Ursula von der Leyen Európa bizottsági (EB) elnök unokáinak póniját is megette, nem tudni, de létezik egy direktíva, mely szerint a farkast leveszik a védendő fajok listájáról – közölte Sárkány Árpád, aki maga még nem ejtett el sakált.

Mint ismert, 2022 decemberében az Euractiv brüsszeli hírportál arról írt, hogy a németországi Hannoverben hivatalos kilövési engedélyt adtak ki egy farkasra, miután az megölte az EB-elnök Dolly nevű öreg pónilovát.