
Rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjából Kelemen Hunor, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelvhasználati jogok bővítéséről: az RMDSZ elnöke szerint ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy „a magyarokat szájba verték”.
2017. október 09., 00:102017. október 09., 00:10
Rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjából Kelemen Hunor, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelvhasználati jogok bővítéséről: az RMDSZ elnöke szerint ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy „a magyarokat szájba verték”.
Pénteki aradi sajtóértekezletén Kelemen Hunor arra utalt, hogy a képviselőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, amely csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban. Felhívta a románság figyelmét, hogy a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel, és rámutatott: a kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló törvény semmivel sem rövidíti meg a többségi nemzetet.
Kelemen Hunor „csúnya manipulációnak” minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart, vagy hogy tervezete több mint kétezer romániai települést érintene. Leszögezte: a másfél évtizede hatályos helyi közigazgatási törvény alapján 373 romániai önkormányzatban jogosultak a kisebbségek anyanyelvükön intézni ügyeiket az intézményekben, ha pedig a jelenlegi húszszázalékos küszöböt tizenötre csökkenték, akkor ezek száma 41-gyel növekedne.
Hozzátette: az RMDSZ saját törvénytervezetéhez képest kompromisszumos javaslatokkal készült a szerdai parlamenti vitára, de a román pártok – kormányoldal és ellenzék egyaránt – még párbeszédet sem voltak hajlandók nyitni a magyar közösség egy természetes igényének és a nemzetközi intézmények vonatkozó ajánlásainak teljesítéséről.
„Jelenleg sajnos a szélsőségesen nacionalista retorika erősödését érezzük. (...) Megyünk tovább, az ügyben a szenátusé a döntő szó, de úgy gondolom, a centenárium küszöbén sokkal konstruktívabb jelzés lett volna a román többség részéről, ha támogatta volna tervezetünket, sőt maga javasolt volna ilyen megoldást. Egy erős, magabiztos nemzet nem ijedne meg ettől” – vélekedett Kelemen Hunor.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta: a szövetség nem kért anyaországi segítséget a nyelvhasználati törvény elfogadtatásához, hiszen erről a román parlament dönt. Azt viszont fontosnak nevezte, hogy közvetítése révén személyes kontaktus alakult ki a két ország vezető kormánypártjainak elnökei, Orbán Viktor és Liviu Dragnea között, akik megállapodtak a marosvásárhelyi iskolaügy rendezéséről.
Kifejezte meggyőződését, hogy a 2018–2019-es tanév kezdetéig önálló jogi személyiségként újjáalakul a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium, erre a legbiztonságosabb jogi megoldás az, hogy törvényt hoznak létrehozásáról, mert csak így lehet megvédeni az intézményt attól, hogy közigazgatási perrel ismét ellehetetlenítsék működését. Még egy kormányhatározat sem jelent garanciát: ezt bebizonyította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esete – jegyezte meg.
Az MTI kérdésére, hogy meg kell-e várni az iskolalapítással a már folyamatban lévő perek lezárását, ahogyan azt a napokban Liviu Pop oktatási miniszter állította, Kelemen Hunor azt mondta: szó sincs erről, nem lehet a bírósági ügyekre várni, azoknak „nem látni a végét”. Az RMDSZ a hónap végéig kidolgozza az iskola újraalapításáról szóló törvénytervezetet. Ennek elfogadását nemcsak az RMDSZ-nek ígérték meg, erről a megoldásról az államközi kapcsolatok szintjén is a legmagasabb szinten egyeztettek – mutatott rá.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!