A magyar cserkészet múltjáról és jelenéről

A könyv aprólékos szerkesztés nyomán vált olvasmányossá, találni benne statisztikai adatokat, történelmi visszatekintést és cserkészekkel készített interjúkat is. A Magyar Cserkészszövetség jelenleg 15 ezer tagot számlál, köztük a tagszövetségek csapatait is Erdélyből, Felvidékről és Vajdaságból.

A bemutató esten Kiss-Kozma Georgina, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatásvezetője és a kötet egyik tanulmányának szerzője az ifjúsági szervezet témaköre kapcsán felhívta a hallgatóság figyelmét egyetlen nyilvánvaló, de annál fontosabb tényre: a digitális kultúra egyre nagyobb térnyerése ellenére a fiatalok szükségét érzik a közösségi kapcsolatoknak és rettegnek a magánytól. Elmondása szerint a cserkészet erre nyújtja az egyik legjobb alternatívát, tekintve azokat a nevelési módszereket, amelyeket már több mint egy évszázada sikeresen alkalmaz.

Réti Gergely szerint a cserkészmozgalmat megalapító Bi-Pi (Lord Robert Baden-Powell of Gilwell) pedagógiai módszere már az 1900-as években rendkívül népszerű volt, ugyanis ő ismerte fel azt, hogy a fiataloknak közösségre és olyan élményekre van szükségük, amelyekkel fizikailag és mentálisan is tudnak fejlődni. Felidézte, hogy a cserkészet az őrsi rendszerre épít, ezzel csapatban való gondolkodásra és önállóságra is nevel egyszerre.

„Nagyon sok mindenre nyújt egy pici rálátást, mindenhez ad egy alapot. A fiatal felnőtté váló gyerek egy életre való, talpraesett egyén lesz. Ez igazából a cserkészetnek a legnagyobb hozadéka” – vélekedett Györgyjakab Timea-Rita, a sepsiszentgyörgyi 115-ös számú Bölöni Farkas Sándor Cserkészcsapat vezetője és a Romániai Magyar Cserkészszövetség volt külügyi vezetője, aki szintén részt vett a kötet bemutatóján.

A kötet tartalmára tekintettel Réti Gergely elmondta, hogy a 110 éves múltból leszűrhető egyik legfontosabb tanulság az önállóság értékelése. Felidézte, hogy a cserkészet alapításától a betiltásig 50 ezer cserkész volt Magyarországon, hiszen a mozgalom szellemisége és a politikai szemlélet „egy irányba mutatott”, megkapták a korabeli kormányok feltétlen támogatását. Ekkor azonban nem lehetett független a mozgalom, ahogy a szocialista rendszer idején sem, ugyanis akkor titokban őrizték a hagyományos cserkész értékeket. A rendszerváltás végül nagyfokú szabadságot hozott, olyan önállóságot adhatott, amit addig nem tapasztalt a közösség.

„A cserkészet akkor életképes, hogyha azokhoz az értékekhez, amelyeket az alapítók megfogalmaztak, ma is tudunk alkalmazkodni” – fogalmazott Réti Gergely, aki szerint ez a tanúságtétele a kötetnek, amely megírása éppúgy volt kaland, mint felelősségteljes munka. Bár jelenleg nem terveznek újabb könyvet a témában, bizakodnak a cserkészet fényes jövőjében és abban, hogy a fiatalok értékes közösségekhez való tartozási vágya egyre csak növekedni fog.

Györgyjakab Timea-Rita a jövő kapcsán elmondta, hogy szerinte jó irányban halad az erdélyi cserkészet is, az alapvető értékekhez való ragaszkodás pedig a Romániai Magyar Cserkészszövetséget is jellemzi. Jelenleg körülbelül 40 csapat működik Erdélyben stabilan, ez részben az egyházaknak is köszönhető, akik teret és támogatást biztosítanak erre. Az erdélyi magyar cserkészek jövőre ünneplik 35. évfordulójukat.

Fotók: Tuchiluș Alex