A legnagyobb székelykapu csak egy kis lépést jelent

A Győr-Sopron megyei Sokorópátkán június 3-án felavatott, rekordnagyságú székelykapu felállítása csak első mozzanatát képezte egy hosszú távú programnak. Többek között ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, melyet Tamás Olivér vállalkozó, a munkálatok háromszéki irányítója tartott több itteni faragómester jelenlétében, a sepsiszentgyörgyi Park Hotel és Vendéglő konferenciatermében.

Bodor Tünde

2023. június 12., 18:462023. június 12., 18:46

A Győr-Sopron megyei Sokorópátkán június 3-án felavatott, rekordnagyságú székelykapu felállítása csak első mozzanatát képezte egy hosszú távú programnak. Többek között ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, melyet Tamás Olivér vállalkozó, a munkálatok háromszéki irányítója tartott több itteni faragómester jelenlétében, a sepsiszentgyörgyi Park Hotel és Vendéglő konferenciatermében.

Mint arról beszámoltunk, az Összetartozás kapuját egy anyaországi vállalkozó, egyben a Sokoró Tájegység Egyesülés elnöke ötlete nyomán állították fel Sokorópátkán. Vajda Péter egy korábbi erdélyi Rotary-bálon került kapcsolatba Tamás Olivérrel, aki felvállalta, hogy beszerzi a kapuhoz szükséges méretes tölgyrönköket, kivágatja a gerendákat. A háromszéki vállalkozó szerint ez volt a dolog legnehezebb része, hiszen ahhoz, hogy az 51 x 36-os kapuláb kifaragható legyen, a rönknek magának legalább 80-100 cm átmérőjűnek kellett lennie. Csernátonból került ki a szükséges faanyag jelentős része, melyből a 10 méter hosszú kapuzábékat ki lehetett faragni.

Végül ennél sokkal több történt Háromszéken, mert a kaput itt is ácsolták össze, és fél oldalának díszítő faragását is Zabolán kivitelezték helyi mesteremberek. Az ügy mellé több cég és civil egyesület is felsorakozott Székelyföldről – mondta Tamás Olivér, aki számára „felemelő élményt” jelentett részt venni az avatóünnepségen. Meggyőződött afelől, hogy a Győr-Sopron megyei kezdeményezők és a kapu elkészítését támogatók számára nemcsak puszta szlogen az összetartozás, hanem egy megerősítő, megélt érzés.

Tamás Olivér kitért azokra a negatív kritikákra is, amelyek főként a balliberális sajtóban láttak napvilágot a világrekorder kapuval kapcsolatosan, miszerint az nem lenne „eredeti”. Erre vonatkozóan elmondta, a székelykapu tervével előzetesen több szakembert is megkeresett, végül a csernátoni Haszmann József volt az, akinek szakmailag hiteles véleményére alapozva megállapodtak a kapu egyik oldalára kerülő mintát illetően. Abban sem talál semmi kivetnivalót, hogy magyarországiak állítanak székelykaput, ha számukra ez testesíti meg az összetartozást, sőt, ez ránk nézve is előnyökkel kecsegtet. „Ráirányítja ugyanis a figyelmet a Székelyföldre, több turista látogatja majd a térséget, és ez mindenkinek jó” – vélekedett.

A további tervekkel kapcsolatosan elmondta, már korábban létrehozták a www.aukcio.ro honlapot, amely iparművészeti, népművészeti, képzőművészeti alkotások és más felajánlott tárgyak árusításának lehetőségét teremti meg, akár élő licitek révén is. Így Mónus Béla, Vetró András, Maria Faykod művei mellett árverésre bocsátják Mónus József többszörös világbajnok távlövő íjász egymillió forint értékű íját is, melyet a sokorópátkai avatóünnepségen ajánlott fel a Székelyföld örök néven most formálódó csoportosulás további projektjei támogatására, mint például a zágoni Mikes-tölgy megmentése. Az aukciós honlapon ugyanakkor különböző értékű támogatói emléklapokat is lehet vásárolni, amelyek révén az Összetartozás kapuja körüli munkálatokat (térrendezés, park kialakítása, kis kápolna építése) vagy az újabb és újabb tervek megvalósulását lehet előmozdítani.