A legegyenlőbbek

Azt nem kell különösen bizonygatni, hogy Romániában a nyugdíjak osztogatása – mert ezt nem adják, amint állítják a tűz körül ülők, sem a ledolgozott, sem pedig a biztosított évek után – elég szépen aránytalanná tette az idősek öregkori járadékának rendszerét. Még meg sem száradt a tinta a nyugdíjtörvény alján, az ügyészek, törvényszéki bírák máris előjogokat követeltek. Maguknak új jogszabályt hoztak létre – később ezt a parlament is elfogadta –, amely szerint külön pénztárból számukra az utolsó javadalmazás nyolcvan százalékát (beleértve a pluszjuttatásokat is) fizetik ki nyugdíjnak.

Ezt tovább emeli a huszonöt év munkarégiség utáni százalék. Így aztán az esetek többségében a nyugdíj nagyobb lett, mint a bérük. Egyébként Romániában hatvan olyan nyugdíjas él, aki havonta százezer lejes összeget kap, s ezek mind a jogszolgálat körül matattak. Hát ez olyan „egyenlők vagyunk, de mi egyenlőbbek”- állapot. Ilyen summa megítélésének indoklásakor több honatyától hallottam, hogy jól meg kell fizetni – még öreg korukban is – az ügyészeket, törvényszéki bírákat, hogy ne váljanak korrupttá. Hát ezt nem mindig sikerült elérni.

És ha már a kezükben volt a kés és a kenyér, honatyáink is jó nagy szeletet kanyarítottak maguknak. Kiugrottak a közösből, és elfelejtve a néppel a népért jelszót, kivételes nyugdíjat szavaztak meg maguknak. Látva, hogy lehet, az öreg hadfiak is mindjárt a közös pénzbe markoltak. Na, nem a most hadszíntereken lévők, hanem a régiek, akik Ceauşescu kukoricacsatáiban jeleskedtek. Ezek hadakoztak a legvehemensebben, hogy kikerülvén a hadseregből, jelentős külön összeget kapjanak. De nem csak ők, hanem feleségeik is! Mindehhez hozzákapcsolták a rendőröket – lényegében a volt milicistákat –, akik bizonyos esetekben már 48-50 éves korukban szép összegeket felvéve vonulhatnak nyugállományba.

Így aztán Romániában a legkisebb és legnagyobb nyugdíj közötti arány most már 1 a100-hoz, míg más országokban ez maximum 1 a 30-hoz, de a legtöbb helyen ennél kisebb. Az orvosok, tanárok, mérnökök is besoroltak a nem éppen magas nyugdíjat kézhez vevő 2,5–3 millió szürke nyomorult közé, akiknek, ha emelik is egy kicsit az időskori juttatását, mindjárt fizetésképtelenséggel riogat a politikum.