A kultúra fellegvára

A Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly által tervezett székhelye Sepsiszentgyörgy arculatának egyik meghatározó épülete, intézményként pedig a város és a megye hírnevét egyaránt öregbíti. Baróti, csernátoni, kézdivásárhelyi és zabolai egységei ugyanis Háromszék kulturális palettájának sajátos színfoltjait képezik. A falaik között zajló értékmentő, múltat feltáró és annak szellemi kincseit bemutató sokrétű munkáról, tervekről és megvalósításokról Vargha Mihály igazgatóval beszélgettünk.

– A korszerűsítési munkálatok miatt több mint egy esztendőn át fel volt túrva a múzeumhoz vezető útszakasz. Volt-e ennek negatív hatása a látogatottságra?
– Alig észlelhető némi különbség az előző időszakokhoz képest, hiszen az elmúlt évben is 60 ezer körül alakult az irántunk érdeklődők száma, ami véleményem szerint részben a már bejáratott és kedvelt tematikus programjainknak köszönhető. Ugyanakkor hozzájárult a Kallós Zoltán- és Szinte Gábor-életmű, valamint két történelmi témájú, Ferenc tüzér és a Jégkorszak kiállítások népszerűsége is. Ez utóbbi például a mai napig 6000 látogatóval büszkélkedhet. Az elmúlt esztendő legnagyobb hozadékának azonban az intézmény kincsestárának vásárlás, illetve adományozás útján való bővülését tartom, hiszen értékes tárgyak és művek kerültek a birtokunkba.

– Megemlítene néhányat?
– Közéjük sorolandó a Szigetvári család több mint tízezres, hiánypótló negatívot magában foglaló fotó-, valamint a nagyajtai Kisgyörgy család kis híján 170 tárgyból álló bútor- és kerámiagyűjteménye, Szopos Sándor (1881–1954) Lármafa című festménye és a néhai Korondi Jenő (1935–2007) egyetemi tanár, szobrászművész négy nagyon fontos alkotása. Ugyanakkor a nagyváradi születésű, de Budapesten élő Tasi Gyula, ‘56-os forradalmár nagylelkű adományaként a tulajdonunkba került a híres Honfoglalás-körkép festőjének, Feszty Árpádnak (1856 – 1914) egy szénrajza is.

– Volt még kiemelendően fontos mozzanata az elmúlt évnek?
Igen, mégpedig dr. Balassa M. Iván A székelykapu című könyvének megjelentetése, hiszen idáig az egyetlen kötet, amelyik a székelykapuk részletes és hiteles bemutatására vállalkozik. Intézményünkben továbbra is megvásárolható.

– A tevékenységüknek vannak a nagyközönség által nem észlelhető, azonban elengedhetetlen részei is.
– Ezek legfontosabbika a tulajdonunkban lévő javak állagának feljavítása, megőrzése és gondozása, vagyis a jövő számára történő megmentése. Ez pedig a szakértelmen kívül azonnali cselekvést igényel, hiszen egy szúvas bútor vagy molyrágta festmény állapotának folyamatos romlását csak így lehet megállítani. Közéjük tartozik továbbá mindezek tudományos feldolgozása és számbavétele, valamint a nagyközönséggel közérthető módon történő megismertetése, mert az érdeklődést csak így lehet felkelteni és fenntartani. Végül pedig, de nem utolsósorban a képzőművészeti alkotások, könyvek, újságok, műtárgyak és néprajzi, vagy más jellegű gyűjtemények digitalizálása, illetve az ily módon nyert felvételeknek a honlapunkra történő feltöltése. Ezáltal ugyanis könnyedén a világ elé tárhatjuk értékeinket.