A kórházi anyanyelvhasználatról szóló törvény alkalmazására szólították fel a minisztériumot

A két éve hatályos kórházi anyanyelvhasználati törvény alkalmazására szólította fel a Nép Ügyvédjének (ombudsman) hivatala az egészségügyi minisztériumot.

Székely Hírmondó

2020. február 12., 08:552020. február 12., 08:55

Molnár Zsolt ombudsman-helyettes a Maszolnak nyilatkozva elmondta: a február 7-én megfogalmazott "ajánlást" megelőzően a hivatal tavaly szeptemberben magyarázatot kért a szaktárcától, hogy miért nem dolgozott ki végrehajtási útmutatót a 2017-ben elfogadott törvény alkalmazásáról. A minisztérium válaszában arra hivatkozott: nincsenek még információik, hogy hány egészségügyi intézményben kell biztosítani az anyanyelvhasználati jogot és ehhez hány - a kisebbségek nyelvét ismerő - személyt kell alkalmazni.

Ezt követően az ombudsmani hivatal felszólította a minisztériumot a szükséges adatok összegyűjtésére. A szaktárca szerint az adatgyűjtés folyamatban van, de arra nem adott egyértelmű választ: elkülönítették-e a törvény alkalmazásához szükséges fedezetet a 2020-as költségvetésben.

Az ombudsmani hivatal nem adott határidőt a minisztériumnak az ajánlásokban foglaltak teljesítésére. Ezt Molnár Zsolt a politikai bizonytalansággal magyarázta.

"Nehéz a kormánnyal egyeztetni, gyakran cserélődnek a miniszterek. Ám az ajánlás kibocsátása a hivatalunknak lehetőséget biztosít arra, hogy ehhez a kérdéshez folyamatosan visszatérjünk. S ha majd a minisztériumnak lesz egy stabil vezetője, vissza is térünk a témára" - jelentette ki a nép ügyvédjének helyettese. Hozzátette, ha a miniszter nem az ajánlásaiknak megfelelően jár el, a kormányfőhöz fordulnak az ügyben.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett jogszabály a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és szociális egészségügyi intézményeket azokon a településeken, amelyekben az illető kisebbség tagjainak száma meghaladja az ötezret, vagy számarányuk eléri a húsz százalékot.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) két másik jobbközép párttal együtt 2017-ben alkotmányossági óvást emelt a jogszabály ellen, mivel szerintük sérti a törvény előtti egyenlőséget, és többletköltségeket ró az önkormányzatokra anélkül, hogy gondoskodna a finanszírozási forrásokról.

Az alkotmánybíróság elutasította kifogásaikat, így a törvény 2018-ban hatályba lépett.

(MTI)