A kék Duna nyomában

Kedd délután mutatták be Csáky Zoltán író, televíziós szerkesztő Volt egyszer egy kék Duna című könyvét a kézdivásárhelyi Vigadó dísztermében. A közvetlen hangulatú, személyes történetekkel és filmrészletekkel tarkított esemény során a szerzővel Ferencz Attila beszélgetett.

Bevezetőjében Ferencz Attila a szerző életútját ismertette. Szülei Erdélyből származtak, a második világháború után Sümegen telepedtek le, Csáky is ott született 1945-ben, majd később visszaköltöztek Marosvásárhelyre. Egyetemi tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészeti karán végezte. Kezdetben az Ifjúmunkásban, majd a Korunkban és az Igaz Szóban publikált, 1969-től a Vörös Zászlónál, 1971-től a Román Televízió magyar szerkesztőségénél dolgozott egészen a Magyar Adás 1985-ös megszüntetéséig. A Kaláka nevű, népi hagyományt ápoló ifjúsági mozgalom egyik elindítója volt. 1989-ben családjával áttelepült Magyarországra, ahol a Kossuth Rádiónál és a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1992-ben a Duna Televízió egyik alapító tagja lett. A Heti Hírmondó főszerkesztője és műsorvezetője volt egészen 2015-ig.
„Köszöntöm a Duna Televízió nézőit itthon és a határokon túl!” – kezdte jól ismert tévés beköszönésével Csáky Zoltán, majd a kötet születésének körülményeit ismertette. A Székelyföld folyóirat felkérése írt egy tanulmányt a Duna Televízióról, és közben támadt az ötlete, hogy megszólaltatja régi kollégáit, főnökeit, meséljék el, hogyan, milyen céllal jött létre a televízió, milyen értékrend kötötte össze őket. Emellett a világban szétszóródott magyarság vezető személyiségeit is kérdezte, a könyv összesen negyven vallomást tartalmaz.
A Román Televízió Magyar adásáról elmondta, akkoriban elsősorban Bodor Pálnak volt köszönhető, hogy sikerült olyan közösségteremtő műsorokat készíteni, mint a Zenés karaván vagy a Kaláka, amely nagy szerepet játszott a táncházmozgalom elindításában. A Duna Tv egy nagyon lelkes, nemzeti elkötelezettségű csoport találkozása volt a filmes szakemberekkel. Születése pillanatában és egész létezésén át támadták, meg akarták szüntetni, bírálták, de ők hűségesek maradtak küldetésükhöz és nézőikhez, akik ezt meg is hálálták. „Jó néhány kitüntetést kaptam, de a legbüszkébb a nézők ragaszkodására és szeretetére vagyok” – tette hozzá.
A szerző szerint a Duna Televíziót a szerkesztők küldetéstudata, a nemzeti kultúra tisztelete, illetve a minőséghez való ragaszkodása tette azzá, ami volt. Mesterei közül Bodor Pált, Sára Sándort és ifj. Kós Károlyt emelte ki, majd riporteri sikereiről és kudarcairól is vallott. Elmondta, a Securitate emberei végigkísérték egész munkásságát, kihallgatásokra hívták, megfigyelték, lehallgatták telefonját és hotelszobáit, megfigyelési dossziéja négyszáz oldalt tesz ki – ezt tervezi leírni következő, Nyomomban kék farkasok című könyvében.
A bemutató során két portréfilmrészletet is megtekinthetett a jelenlevők, végezetül kérdésekre válaszolt a szerző, majd dedikált.

Farkas Áron