A Három Tenger Kezdeményezés tagországai támogatják Ukrajna uniós csatlakozását

[reklam]

A nyilatkozat ugyanakkor a Három Tenger Kezdeményezés partnerországának ismeri el Ukrajnát.

"Üdvözöljük Ukrajnát az idei csúcstalálkozó rendívüli vendégeként, és a Három Tenger Kezdeményezés partnereként, amely a mai naptól kezdődően rálép a csatlakozás folyamatának útjára. Úgy véljük, hogy a Kezdeményezés támogathatja Ukrajna helyreállítását. Továbbra is készen állunk arra, hogy Ukrajnát bevonjuk a Kezdeményezés regionális infrastrukturális projektjeinek megvalósításába. Támogatjuk Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit" - olvasható a közös nyilatkozatban.

A dokumentum üdvözli továbbá a Moldovai Köztársaság és Grúzia uniós csatlakozási kérelmét.

A tagállamok elkötelezettek abban, hogy a Kezdeményezés az EU-n belüli kohézió és konvergencia fokozását célzó együttműködési platformmá váljék, de ugyanakkor fejleszteni kívánják transzatlanti stratégiai dimenzióját is.

"Biztosak vagyunk abban, hogy az Egyesült Államok gazdasági jelenléte a Kezdeményezés régiójában hozzájárul a transzatlanti kapcsolat megerősítéséhez" - olvasható még a 12 államelnök által elfogadott nyilatkozatban.

A nyilatkozat arra ösztönzi a tagállamok kormányait, hogy koordinálják az energiaellátás nagyobb biztonságát és diverzifikációját, illetve az infrastruktúra összekapcsolhatóságot és fenntarthatóságát célzó nemzeti projektjeik végrehajtását.

A dokumentum azt is kimondja, hogy a Három Tenger Kezdeményezés nyitott az új globális és regionális partnerekkel való együttműködésre. Hangsúlyozza továbbá a kiberbiztonságba történő beruházások fontosságát.

A résztvevők bátorítják a Három Tenger Kezdeményezés általános célkitűzéseivel egyetértő kormányokat, fejlesztési bankokat, nemzetközi pénzügyi intézményeket és az érdekelt magánbefektetőket, hogy ruházzanak be a Kezdeményezés befektetési alapjába.

A közös nyilatkozatban a tagországok üdvözlik az Egyesült Államok bejelentését, miszerint 300 millió euróval vesz részt a Kezdeményezés befektetési alapjában, valamint azt is, hogy Románia vállalta a fórum következő, 2023-as csúcstalálkozójának és üzleti fórumának a megszervezését.

A Három Tenger Kezdeményezés hetedik csúcstalálkozója és üzleti fóruma Lettország fővárosában, Rigában zajlik.

Klaus Iohannis államfő hétfőn bejelentette, hogy Románia 2023-ban ismét házigazdája lesz a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának és annak üzleti fórumának.

"2018-ban sikeresen megszerveztük a csúcstalálkozót és az üzleti fórumot Bukarestben, és öt évvel később, 2023-ban ismét Románia ad otthont ennek a fontos eseménynek. Ez a döntés, amelyet a mai plenáris ülésen jelentettem be, megerősíti, hogy Románia milyen nagy jelentőséget tulajdonít ennek a regionális együttműködési formának" - nyilatkozta Iohannis Egils Levits lett és Andrzej Duda lengyel államelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten.

A rigai csúcstalálkozón megvitatták, hogy a Három Tenger Kezdeményezésnek hogyan kell helytállnia a jelenlegi európai biztonsági környezetben, különös tekintettel a hozzájárulásra, amelyet a három fő területen - közlekedés, energia, digitalizáció - megvalósuló stratégiai összekapcsolási projektek révén nyújthat - számolt be a román államfő. Hangsúlyozta, fontos újragondolni a Kezdeményezés reagálási lehetőségeit, de szem előtt kell tartani ugyanakkor az alapcélkitűzések megvalósítását.

Volodimir Zelenski ukrán államelnöknek a találkozón közvetített üzenetével kapcsolatban, mely szerint Ukrajának szüksége van a Három Tenger Kezdeményezés támogatására, Iohannis elismételte, hogy Románia eddig is támogatta Ukrajnát és az ukrán népet, és ezt ezután sem adja fel.

"A következő csúcstalálkozó házigazdájaként Románia elemezni fogja, hogy a Kezdeményezés milyen módon segíthet Ukrajnának. Különösen azokra a projektekre fogunk összpontosítani, amelyekben Ukrajna a Három Tenger Kezdeményezés partnereként részt vehetne. Ugyanakkor Románia határozottan úgy véli, hogy a Moldovai Köztársaságnak és Grúziának - amelyek Ukrajnához hasonlóan az Európai Unióhoz való csatlakozás felé haladnak - ugyanolyan támogatást kell kapnia tőlünk, mivel ellenálló képességük jelenleg keményen próbára van téve" - mondta Iohannis.

Nyomatékosította ugyanakkor, hogy a jövő évi csúcstalálkozóra készülve Románia továbbra is támogatni fogja a Kezdeményezés megerősítését.

Románia érdekei szempontjából biztató, hogy a közelmúltban, a Davosban megszervezett Világgazdasági Fórum alkalmával a Transgaz román vállalat és a Kezdeményezés befektetési alapja között megállapodás született, amelynek célja a földgáz-infrastruktúra fejlesztése Romániában. A projektek értékét 626 millió euróra becsülik - mutatott még rá a román államfő.

Románia számára két másik projekt is prioritást élvez - a Rail2Sea és a Via Carpathia kezdeményezések -, amelyek megvalósítása javítani fogja a tagállamok kapcsolatát, de a katonai mobilitást és az infrastruktúra helyzetét is a régióban, ami a jelenlegi geopolitikai helyzetben alapvető fontosságú - szögezte még le.

Iohannis nyilatkozatában üdvözölte a Kezdeményezés partnerei - az Egyesült Államok, Németország és az Európai Bizottság - által kifejezett határozott és egyértelmű elkötelezettséget.

Elmondta, hogy új mandátuma alatt Románia az Európai Unió stratégiai menetrendjével teljes összhangban, valamint a transzatlanti partnerség megerősítésének irányába fog cselekedni, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezeteket és a nemzetközi magánszektort bevonja a Kezdeményezés céljainak megvalósításába.

"Üdvözöljük az Egyesült Királyság és Japán érdeklődését a Kezdeményezés iránt. A következő évben tovább kívánjuk fejleszteni a párbeszédet ezekkel az országokkal, hogy konkrét együttműködési lehetőségeket határozzunk meg" - mondta még Iohannis.

Klaus Iohannis bejelentette, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozója után találkozni fog Nicolae Ciucă miniszterelnökkel és az illetékes miniszterekkel, hogy elemezzék, hogyan gyorsíthatja fel Románia a Kezdeményezés összekapcsolási projektjeinek megvalósítását.

Az Egils Levits lett és Andrzej Duda lengyel államelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten Iohannis rámutatott, ezek olyan infrastrukturális projektek, amelyekben több partner vesz részt, nem egyetlen ország tervei, és "meg kell értenünk, hogyan zajlanak ezek a projektek".

"Románia esetében például van két nagy projekt, amely különösen érdekel minket, és ugyanezek a projektek Lengyelország és más partnerek számára is érdekesek - a Via Carpathia és a Rail2Sea kezdeményezésekről van szó. Nem szabad azt képzelnünk, hogy egy új autópályát fogunk építeni a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Ez a közúti infrastruktúra tartalmazni fogja a már meglévő gyorsforgalmi út és autópálya szakaszokat. Az elképzelés az, hogy ezeket úgy kössük össze, hogy zökkenőmentes legyen az infrastrukturális összekapcsolódás az országok között. Ugyanez vonatkozik a vasúti összeköttetésre is" - magyarázta Iohannis.

A projektek felgyorsítását tagállamonként lehet megvalósítani, emiatt a csúcstalálkozó után megbeszélést fog folytatni a kormányfővel és az illetékes miniszterekkel, hogy megvizsgálják, Románia miként tudja felgyorsítani kapcsolódó terveinek a megvalósítását - szögezte le a román államfő arra a kérdésre, hogy a csúcstalálkozón az ukrajnai helyzet miatt szorgalmazták-e az összekapcsolási projektek felgyorsítását.

(Agerpres)