33 rendelőt újítottak fel

A járvány időszakában kiütköztek a rendszer hiányosságai – részletezte Tamás Sándor, és onnan vett egy kanyart az addig kiépített stratégia. Amikor a szentgyörgyi megyei kórház a hasonló brassói intézmény háttérkórháza lett, a kézdivásárhelyi átvette a sürgősségi ellátást, de ehhez nem volt megfelelő helyisége, sátorban működött. Ez volt az egyik nagy gond, mely oda vezetett, hogy a megyei tanács által fenntartott három városi kórházat Szentgyörgyön, Kézdin és Baróton egy koherens rendszerbe kapcsolják mindazok után, hogy külön-külön mindegyik egységet fejlesztették az elmúlt években. A céhes városban a belgyógyászat felújítása jelenleg is folyik, Baróton pedig 10 évvel ezelőtt 3 orvos volt, most 14 van, de mentőszolgálat, tűzoltóság és SMURD-egység is létesült a tavaly. Egy esetleges jövendőbeli krízishelyzet esetében már rugalmasabban működne az így kiépített rendszer – vélekedett a tanácselnök. A megye többi, minisztériumi alárendeltségbe tartozó kórházával szintén partnerséget építettek ki a fenti célt szolgálandó.

Nagy probléma lehet a közeljövőben a háziorvosok kétharmadának közeledő nyugdíjazási korhatára, a felsejlő válsághelyzetet csak kormányszinten lehet megoldani, de abba már van beleszólása a megyei tanácsnak is, hogy legalább ott, ahol van családorvos a településen, a rendelők tiszták, melegek és felszereltek legyenek, és a lakosság éljen is a lehetőséggel. Ugyanis nagy probléma volt – és még ma is létező jelenség – hogy olyan enyhébb vagy közepes súlyosságú esetekkel, amelyeket a családorvos is elláthat, a sürgősségi ellátást terhelik, feleslegesen pazarolva az erőforrásokat. A helyi önkormányzatokkal együttműködve a megyei tanács az elmúlt hat évben 33 rendelőt újított fel összesen 600 ezer lejt fordítva e célra.

Henning László alelnök kitért arra, hogy a megyei kórház sürgősségi részlegének uniós forrásokból való bővítéséhez a kivitelezésre elindították a licitet, egy hét múlva bontják az ajánlatokat, az új tüdőkórház tervei pedig már be vannak nyújtva az Országos Fejlesztési Ügynökséghez (CNI), átadták a helyszínt és ezzel az illetékességet is. Saját és országos költségvetésből újítják fel a belgyógyászatot, de következik még a főépületnek egy új stroke-központtal és műtőblokkal való kibővítése, valamint a megyei kórház víztisztító- és csatornarendszerét is rehabilitálni kell.

Hosszú távú tervként szerepel a megyei tanács fejlesztési stratégiájában – de realista elképzelés szerint bele kell férnie az elkövetkező tíz évbe – a Málnásfürdőre kiköltöző Út és Híd Rt. székhelyén felszabaduló háromhektáros területen egy multifunkcionális egészségügyi központ építése: ideköltözne a régi épületből a gyermek és felnőtt pszichiátria, de helyet kapna benne rehabilitációs és krónikus betegek központja, továbbképző és kutatóközpont is.