2018. július 23., 00:092018. július 23., 00:09
Nomen est omen – így a latin mondás, tehát személyesen is megszólítva érzem magam a legújabb magyar emlékezetpolitikai kezdeményezés révén: a majd minden médiafelületen propagált s részleteiben ismertetett pozsonyi csata által, ami 1111 éve (szinte hallom a számmisztikusok vastapsát) történt az akkori magyar mezsgyén.
A magyar koronázó város, jelenleg Szlovákia közigazgatási központjaként egzisztáló Bratislava, Pozsony alatt lezajlott ütközetben a magyar seregek döntő vereséget mértek a bajorokból álló keleti frank csapatokra, minek következtében az Árpád nemzetség biztosította, illetve megerősítette politika fennhatóságát a honfoglaláskor meghódított területek fölött. Mi több, a pozsonyi csatával megvásárolt hosszú béke teremtette meg a magyar királyság kialakulásának és megszilárdulásának kedvező feltételeit.
Szóval röviden ez történt 1111 évvel ezelőtt, és kétségtelen, hogy az akkori események kedvezőleg hatottak a magyar államiság létrejöttére. Ahogy az azóta eltelt több mint egy évezred alatt még számos más esemény is annak fejlődésére és színeváltozásaira. Szóval felmerül a kérdés, hogy miért is historizálják napjainkban az arra illetékesek oly lelkesen ezt a történelmi eseményt?
Mondhatnánk, hogy a fenti kifejtésben már benne volt a válasz, már hogy milyen nagy jelentőségűnek bizonyult az ütközet. Mégis, mivel az eseményidézés a különböző médiafelületeken a jelenkori magyar és európai közélet akusztikai terében zajlik, helytelen lenne eltekintenünk annak aktuálpolitikai üzenetétől, valóságformáló hatásától.
Merthogy van neki ilyen, az biztos, hiszen a pozsonyi csata felállása (a szembenálló felek, és magyar szempontból az esemény honvédelmi jelentősége) jól rímel a magyar külpolitika európai kurzusához. Hogyan is? Hát így: a német dominanciájú Unióban a szuverenista magyar államapparátus és szövetségeseik köteléke apró, de gyors lovakon – a jövő évi európai parlamenti választások alkalmával – éppen megfutamítani készülnek a brüsszeli bürokráciát és a néppártot uraló, annak derékhadát adó politikai elitet. Ez a praktikusnak tűnő történelmi párhuzam, na ugye, hogy érthetőbbé teszi a pozsonyi csata iránt megnövekedett anyaországi érdeklődést?
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!