Sepsiszentgyörgyön állítottak kopjafát az első csíki olimpikonnak

Szülőfalujában, Csíkdánfalván tornatermet neveztek el Gáll Lajosról, Sepsiszentgyörgyön Kövér Sándor testnevelő tanár kezdeményezésére 1978 óta rendezik meg a Gáll Lajos futóversenyt, és 1990. óta futókör viseli nevét.

Csutak Tamás, a sepsiszentgyörgyi Gáll Lajos Futókör vezetőjének kezdeményezésére kopjafát avattak azon a helyen, ahová az 1944. őszén Korondon elhunyt atléta hamvait 1947-ben eltemették. A sepsiszentgyörgyi vártemplom feletti közös temetőben megrendezett ünnepségen Csutak Tamás, a sportoló életrajzának legavatottabb kutatója mondott beszédet. Megtudtuk, hogy Gáll Lajos 35 maratonon vett részt, és ebből 15-öt megnyert! Holtestét – barátjának, Kisgyörgy Tamásnak kezdeményezésére szállították Sepsiszentgyörgyre, és ennek alkalmából, 1947. őszén Korondtól Szentgyörgyig, Csíkszeredán át váltófutást rendeztek. Szabó Lajos szentgyörgyi római katolikus esperes plébános megszentelte a kopjafát, majd Balázs Antal ismertette az általa faragott, stílusosan olimpiai lángban végződő kopjafán található motívumokat.
Hargita megyét Csíki András sportigazgató, és Süket Jenő, Csíkdánfalva polgármestere képviselte. Süket Jenő beszédében Gáll Lajos pályafutását, emberi nagyságát méltatta, és megígérte, hogy ezentúl mindén évben Gáll Lajos futóversenyt rendeznek Dánfalván.

Gáll Lajost három megye, Hargita, Brassó és Kovászna tiszteli, vallja magáénak. Térségünk két világháború közti időszakának egyik legjobb maratoni futója Csíkdánfalván született, a Brassói IAR és a Kolozsvári AC színeiben sportolt, Sepsiszentgyörgyön lakott, és itt alussza örök álmát.
De ki is volt Gáll Lajos? Rebendics József nyugalmazott csíkszeredai újságíró abban a szerencsés helyzetben van, hogy 1980-as évek elején elbeszélgethetett Gáll Lajos unokaöccsével, a nemsokkal később Csíkszeredában elhunyt Gáll Joákimmal. Rebendics József az 1986-os Hargita kalendáriumban közölt írást Gáll Lajosról – A hazai atlétika kimagasló egyénisége: Gáll Lajos maratoni futó címmel. Íme ebből egy részlet: „ Gáll Lajos 1900. május 9-én született Csíkdánfalván. Huszonkét éves korában Brassóba kerül szabómesterséget tanulni. Igyekezete figyelemre méltó, akárcsak sport iránti érdeklődése. Hosszútávfutóként került be az atlétika történetébe, de ,,az alacsony, tömzsi, rokonszenves fiatalember – ahogy egy korabeli riport jellemzi – kiválóan síelt, nagyszerűen futballozott.

Gáll Lajos az 1930-as években hatszor volt Románia bajnoka maratonfutásban, és háromszor nyert Balkán-bajnokságot ugyanebben a számban. Érdekesség, hogy 1935-ben Károly román király Bukarestbe hívatta az atlétát, és személyesen tüntette ki, mint az év legjobb sportolóját. Románia őt nevezte az 1936-os berlini olimpiára, melynek maratoni versenyéről így írt a Brassói Lapok augusztus 11-i számában: ,,56 versenyző indult, eleinte Zabala (argentin) vezetett, majd visszaesett, és a japán Son győzött 2 óra 19 perc 11,2 másodperces olimpiai rekorddal. Gáll szépen szerepelt, 2 ó 55.02 perces időeredménnyel a 23. helyen végzett, ami a nagy versenyen jó eredményt jelent.\"
Pályafutása nem volt zökkenőmentes, gyakran szembe kellett néznie a gáncsoskodókkal, a kor sportvezetésének nemtörődömségével. Egyszer keserűen meg is jegyezte: ,,Nem akarok a görög atléták példájára célozni, ahol az állam hónapokon át treníroztatja a futókat, hiszen köztudomású, hogy én az útiköltségen és a legszorosabb ellátásomon kívül soha semmit nem kaptam...\"
A Bécsi döntés után költözött Sepsiszentgyörgyre és a Kolozsvári AC színeiben versenyzett.

Többször érmes volt a magyar bajnokságon maratoni futásban, és szintén magyar színekben kétszer harmadik lett a kor egyik legrangosabb viadalán, a Kassai Maratonon.
A háború vége felé, Gáll Lajos tartalékos katona is behívót kapott, de a visszavonuláskor megszökött. 1944. őszén Györfi Péter Korondon találkozott Gáll Lajossal, aki így mutatkozott be: atléta és szabó. Gáll a második világháború áldozata lett, három más katonával együtt, a Györfivel való találkozás után pár nappal a szovjet hadsereg katonái kivégezték a korondi Bornyus-kertben. Az akkori sportvezetők innen vitték holttestét később Sepsiszentgyörgyre.