2011. május 13., péntek

Arra kérem, ha valaki megtalálja a pénztárcámat, küldje vissza személyi igazolványainkat P. Klára és Emeric névre. Köszönöm.
Ismeretlen

Hálás köszönetem a kadicsfalvi kocsmában dolgozó hölgynek, aki nemcsak hogy kedvesen kiszolgált és útba igazított egy idős, beteg embert, hanem gyógyszerel is kisegített. Köszönet érte, hisz oly kevés az ilyen ember a mai rohanó világban. Sokunkból kihalt az embertársad iránti szeretet.
Márai Ferenc, Kézdivásárhely

Cigarettavásárlónak üzenem, hogy ha van mersze, nevezze meg, hogy melyik üzlettel van problémája. Ne általánosítson, és ne vegyen minden üzletet egy kalap alá, tudtommal sok üzlet tartozik Farkaslaka községhez.
Ismeretlen

A kivénült pedagógus baka által írt sms a május 5-ei számban sajnos sok helyen igaz, leírják a nyugdíjas pedagógusokat. Hogy várják, hogy a társadalom megbecsülje őket, ha ők a nyugdíjasaikat semmibe veszik? Ez nekik szégyen.
Több nyugdíjas pedagógus

Tisztelt Borboly Csaba Úr!
Nem tudom, hogy Ön mikor járt utoljára Abránfalván, vagy járt-e egyáltalán arrafelé. Miért is kérdezem ezt most Öntől? Hát azért kérdezném, mert akkor nem kéne leírnom itt azt az állapotot, amelyben a faluba felvezető út  most éppen leledzik, hanem tudná Ön is azt. És hogy rövid is legyek, hát elmondom Önnek, hogy éppen  most katasztrofális az állapota mindannak ellenére, hogy mi, akik feljárunk ebbe a kicsi faluba, mindannyian fizetünk adót az államnak, talán még az elfogyasztott levegő után is, de fizetünk a benzin után, fizetünk mindenre, ami elképzelhetően adóztatható ebben az országban. Nem tudom, van-e még a világnak egy ilyen országa, ahol ennyiféle adót befizetnek, és ahol nem jutna annyi pénze a köznek, hogy egy ilyen  utat ne lehetne legalább lekövezni, és nem aszfaltot kértünk. Nekünk arra az útra ennyi nem jutott,  pedig oda arra az útra egyetlen szem kavicsot az állam részéről nem kaptunk soha, de Kányádban a temetőbe az új útra bizony jutott, és még ravatalozóra is fogja futni, ha jól értesültem. Nem tudom, tisztelt Borboly úr, hogy mi miért vagyunk ennyire háttérbe szorítva és elfeledve, mert mint említettem, mi is hozzájárulunk az állam háztartásához a befizetett adónkkal, de abból nekünk nem járhat semmi vissza? Így gondolja-e Ön ezt, uram, mert ha igen, én akkor több adót nem fogok fizetni oda, ahova tehetem, de sajnos már az ideit kifizettem. Annyit még szeretnék említeni, hogy oda, arra az útra én saját pénzemből vitettem 20 t tört követ, amíg a többiek pénzéből is összeszedtem 20 t-ra valót, aztán még innen-onnan feketén összeszedett az egyik lakó néhány kocsi követ, de azt már rég beletaposták a felázott útba. Még azt is megemlítem, hogy annak az útnak a tervét már két esetben is elkészíttették ki tudja milyen áron, feltehetőleg abból jócskán lehetett volna követ is vásárolni az útra. Tisztelettel kérném, hogy látogasson el hozzánk, hogy tapasztalja meg az út járhatatlanságát, hátha megesik a szíve valakinek rajtunk még Önön kívül is, ha azt tolmácsolja a fentieknek.
Tisztelettel maradok mint választópolgár, de morogva a helyzeten, Dávid Sándor Abránfalváról

Nyomtatásban megjelent az Udvarhelyi Híradó 2011. május 13-ai számában, ahol további oldalon találnak sms-véleményeket.

Véleményét elküdheti SMS-ben a 0744-109.022-es telefonszámra, illetve e-mailen az uh@udvarhelyi-hirado.ro címre.

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.