2010. május 31., hétfő

Zetelakiak! Az elmúlt húsz esztendőben volt szerencsénk, hogy minket mérnök, színész-zenész, most pedig egy okos-bolond bohóc polgármester kormányozzon. Az eredmény az látszik is. Itt lenne az ideje, hogy Zetelaka összefogjon és válasszon egy zetelaki gazdaembert polgármesternek, akár egy rendes tehéntartó gazdát, aki legalább magunkfajta. Az ÉG áldjon minden igaz zetelakit! Talán még nem késő.
Sándor gazda

Gondolom, az RMDSZ szavazótábora (legtöbben nyugdíjasok és vidékről beköltözöttek), most örvendeznek, hiszen a hőn szeretett pártfogoltjaik segítségével kevesebb lesz a nyugdíj és a közalkalmazottak bére. Szégyen, gyalázat!
Az „egy vállalkozónak“ meg azt üzenem, hogy okosabb maradt volna, ha hallgatott volna, becsületes vállalkozó nálunk ugyanis egyet jelent a tisztességes politikussal, és mint tudjuk,  olyan  köztudottan nem létezik. Akinek nem inge, ne vegye magára.
Ismeretlen

Az udvarhelyi vállalkozó és alkalmazott vitájában igazságot lehetne tenni a következőképpen: cseréljenek helyet, végezzék egymás munkáját. Aki mindkét feladatnak eleget tud tenni, az érdemli a magasabb jövedelmet.
Sámuel

Igazán szívén viseli a parajdi önkormányzat a felsősófalvi romák helyzetét, hidat épít nekik, nem inkább kőfalat kellene, hogy az idősebbek biztonságosan tudjanak járni, ne dobálják kővel és még lehetne sorolni amit csinálnak.
Egy bakszegi lakos

Kedves Csaba (UH május 28., pénteki számából)! Nem vagyok közgazdász, az adatokat innen vettem: http://www.variantacojocaru.ro/grafice/Tab05.pdf, meg innen: http://www.variantacojocaru.ro/grafice/Tab04.pdf. Úgyhogy, ha a továbbiakban kifogásai lennének, forduljon bizalommal Dr. Constantin Cojocaru közgazdászhoz. Nagyon vicces, ne a jelzőkbe kössön bele, hanem az adatokba és próbálja meg azt cáfolni. Mondja azt, hogy maga nagyobb százalékot fordít bérekre, mint amit leírtam. És ha kérhetem, maradjunk a magázásnál.
Ismeretlen

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.