2010. december 6., hétfő

Vállaljunk gyereket! Olvasom mindenféle újságban, hogy csökken a népesség, csökken a gyerekvállalási kedv (mondjuk, nem a kedvvel van baj) mindenkinél – kivéve egy nagyon jól ismert kisebbségnél, amelynél növekedés várható. Mindenki osztja az észt, hogy ez miért van így, de senki nem beszél arról, hogy miután legürcölsz 10–12 órát éhbérért – mellesleg amelyből még lehúznak. A munkaundorral küszködő cigányok számára is, még mindig a dolgozó emberek gyermeknevelési időtartamát, a pénz összegét akarják megkurtítani, nem beszélve, hogy 65 évesen akarnak nyugdíjba engedni (már aki megéri). Kérdem én, hogy hova lett a gyermekvállalási kedv, mert nem akarok sok gyereket nemzeni, hogy legyen a szaporodó cigányoknak aki dolgozzon. Viszont ha ugyanannyi mennyiségű segítséget és jogot kapnánk mi is, mint a cigányok (pénz, étel, tanulmányi és garázsos szociális lakást), lehet, hogy sokkal nagyobb kedv támadna bennünk is. Ez a dolog nem is fog változni, sőt csak rosszabbodni fog addig, ameddig a hatóságok a struccpolitikát folytatják.
Tisztelettel, a kedvre váró munkásosztály

„Egy megdöbbent szemlélő” üzenetére szeretnék válaszolni! Önnek kis apróságok, amik a faluban történtek az elmúlt években? Számunkra nem apróságok! Pár évvel ezelőtt, amikor nem történt semmi a faluban, örültünk volna, ha ilyen kis apróságokkal „elkenik” a szánkat! Most, amikor történik valami, akkor az önhöz hasonló emberek föl vannak háborodva, hogy csak ennyi! A készben könnyű hibát találni. Igaza van, az emberek munkája az összefogás jelképe. De ami a faluban történik, az nem az ön érdeme, hanem az ön által szidalmazott személyé és a falu segítőkész embereié. A székelykapu-állítás is összefogást igényelt! A közösségi munkához kell egy összetartó közösség és egy olyan személy, aki mindezt irányítja. Miért nem lehet a falu büszke a „fölösleges kapura”? A falu lakói azok az emberek is, akik a székely kaput állíttatták, és nem maguknak, hanem a falunak! Milyen jogon gázol ön mások önérzetébe? Ilyet olyan ember ír vagy mond, aki nem tesz semmit a közösségért, csak elvárja, hogy kapjon! Elnézést kérek, ha akaratom ellenére olyat írtam, amivel egocentrikus énjét megsértettem!
Egy székelyszentléleki lakos

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.