2011. szeptember 14., szerda

Külön köszönöm a sintéreknek, hogy végre méltóztattak tegnap a déli órákban a Kárpátok sétanyára is befáradni. Meglehet még sokkal többször kell majd ide bejöjjenek, mert munkájuk bőven akad itt még. Én a saját szememmel egy kutyát láttam, hogy elvittek. Sajnos ez rém kevés ahhoz képest, amit éjfélkor az 5-ös számú tömbház körül láttam, a bezárt kazánház és szemeteskukák között letanyázva: 12 kóbor kutyát számoltam össze, egyik-másik nagyobb testű mint én, akik nem engedtek a házamba se bemenni. Így a főúton álldogáltam elkeseredve, míg az éppen arra járőröző rendőrök le nem igazoltak, de panaszomra süket fülekkel odébbálltak. 30 éve élek itt, de ennyi kóbor kutyát egy helyen életemben nem láttam én még itt! Sajnos lakótelepünkről senki nem mer panaszt emelni, még egy telefonhívás árán sem, még a tulajdonosi társulás elnöke sem: mert egyszerűen KIRÖHÖGIK!!!
Névtelen

Felháborító, hogy nemsokára kezdődik az egyetemen az oktatás és még nincs megoldva a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye. Olvasom, hogy a szenátus döntése alapján nem hosszabbítanak szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral. Ezt nem lehet annyiba hagyni és remélem, hogy folytatódik a tiltakozás egészen addig, míg megoldást nem találnak a problémára, hiszen az egyetem fele magyar nemzetiségű.
János

Persze, hogy nagyon fontos a biztonsági övek használata, a sebességkorlátozások bevezetése, de amellett fontos lenne néhány újabb jelzőlámpa felszerelése is. Nagyon veszélyes a Dózsa György úton a gyalogosok átkelése a Meggyesfalvi negyeden keresztül le egész a kombinátig. Itt elkelne néhány jelzőlámpa, mert nagyon sok az iskolás, aki az utcán keresztül kell menjen az iskolába menet. Ez egy nagyon forgalmas útszakasz, amin sajnos sok baleset történik és ez ellen kéne tenni valamit.
Egy szülő

Nyomtatásban megjelent a Vásárhelyi Hírlap 2011. szeptember 14-ei számában.

Véleményét elküldheti SMS-ben, a +40-0745-116615-es telefonszámra vagy e-mail-en a hirlap@vasarhelyi-hirlap.ro címre.

Azokat az SMS-eket jelentetjük meg, esetenként rövidítve, amelyek közölhető nyel­ven íródtak, személyiségijogokat nem sértenek, a köz figyelmére érdemesek. Szerkesztőségünk nem vállal felelősséget az üzenetek tartalmáért, a küldők telefonszámát nem jegyezzük.