2010. október 18., hétfő

Szeretném üzenni annak a kedves úriembernek, aki a két harmadik osztályos gyereket letessékelte a buszról azzal a magyarázattal, hogy nekik nem fáj a lábuk, hogy mindenkinek ugyanolyan joga van a közszállítást használni, a gyerekek pedig nem kényelemből utaznak. Legközelebb mikor gyerekeket tessékel le a buszról reménykedjen, hogy ne legyek én is azon a buszon, mert akkor a fájós lábával az ölében az ablakon keresztül fog leszállni. Előre köszönöm a megértést.
Figyelve vagy..

Oktatási reform: gyerekek, ma 40 perces órákat tartunk, 3 pulóverben, télikabátban, kesztyűben. Bemelegítő tornaórával kezdjük, kint a nullfokos udvaron. 12-kor hazamehettek. Holnap, holnapután és azután is: otthonmaradtok. Meg ne fagyjatok. Polgármesteri hivatalunk továbbra sem hajlandó saját adósságait kifizetni. Túlbuzgó visszaéléseiből telik még közpénzekből késedelmi kamatokra is... Majd miután minden settenkedő sunyiságot kipróbáltak, talán majd rájönnek az E.ON-i parancs megkérdőjelezhetetlenségére: „adós: fizess! (hisz bőven van pénzed)” Mert végülis két pont között a  legrövidebb út az egyenes. Ezt, Bolyai városában, remélem csak ki mondja már valaki ott fenn a polgármesteri hivatalban is... Vagy nem: az őrületnek nincsenek határai és nem lehet mindenki matematikus. Vörösmarty Mihály 1850-ben, 50 éves fejjel egyetlen verset írt, az „Előszó“-ban írja: „Most tél van és csend és hó és halál.\"
Névtelen

Olvasom, hogy újra bilincsbe verik a tilosban parkoló autókat. Azokat kéne megbilincselni, amik a járdán vannak leparkolva és a járókelők elől elfoglalják a helyet. Sajnos nagyon sok helyen a városban a járda tele van parkoló kocsikkal és a gyalogosoknak, babakocsisoknak kell lemenni az útra. Ez sok helyen elég veszélyes.
Tibi

Nyomtatásban megjelent a Vásárhelyi Hírlap 2010. október 18-ai számában.

Véleményét elküldheti SMS-ben, a +40-0745-116.615-es telefonszámra vagy e-mail-en a hirlap@vasarhelyi-hirlap.ro címre.

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.