Az író, tanár és publicista Molter Károly (fotó) életművéről tartott előadást dr. Borcsa János irodalomtörténész és kritikus a marosvásárhelyi Bernády Házban.
2010. július 01., 16:102010. július 01., 16:10
2010. július 02., 09:422010. július 02., 09:42
Az alteregó Tibold Márton
A 120 éve született Molter Károly főművéről – az 1937-ben megjelent Tibold Márton című fejlődés-regényéről beszélt az irodalomtörténész, aki „vásárhelyi Démokritosznak” nevezte a sokoldalú, Marosvásárhelyen élt alkotót. A regény főhőse, Tibold Márton az író alteregójaként jelenik meg a műben. Kritika is érte az írót: az 1964-ben megjelent gyűjteményes regényével kapcsolatban bírálták polgári radikalizmusa miatt. Főműve azonban megérdemli, hogy bekerüljön az erdélyi irodalom diskurzusába – tette hozzá az irodalomtörténész.
Igazi európai volt
„Senkinek nem volt annyi személyes ismerőse, mint Molter Károlynak, ami érthető is, ha figyelembe vesszük a több mint 30 éves tanári pályáját” – fejtette ki az irodalomtörténész. A „felszabadulás” után néhány évig a kolozsvári egyetem német tanszékének professzora volt, majd 1950-ben nyugalomba vonult, további éveit is Marosvásárhelyen töltötte. Tiszta, emberséges humora és nemes egyénisége révén Molter Károly a romániai magyar irodalom egyik legrokonszenvesebb képviselője volt. Ősei Bácskába származott németek voltak, ezért vallotta az író, hogy mindenki az, aminek tartja magát. Európát egy fajtákat kavargató üstnek nevezte, „ahol egyetlen kritérium létezik, éspedig a szabad akarat.” Újból elő kellene venni Tibold Mártont, hiszen most, az egyre radikalizálódó világban is aktuálisnak számít a regény – zárta előadását dr. Borcsa János.
Miközben egyre csak épülnek Marosvásárhelyen a tömbházak, az évek során vidékre költözött családok közül többen azon morfondíroznak, hogy talán jó lenne visszaköltözni a városba. Mert nem éri meg naponta többször autóval bejönniük a gyerekekkel iskolába.
Hiába hívtak mentőhelikoptert is, már nem tudták megmenteni annak az embernek az életét, aki egy traktor és egy fa közé szorult hétfőn délután Erdőszentgyörgy környékén – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
Negyvenhárom utcában terveznek kisebb-nagyobb felújításokat és munkálatokat végezni idén Marosvásárhelyen. Van, ahol már megjelentek a munkagépek és van, ahol csak később fognak, vagy egyáltalán nem.
A hegyimentők kötelező módon medveriasztó spray-t kell vigyenek az éjszakai bevetéseikre és nappal sípot, petárdát, hogy elriasszák a nagyvadakat – döntötték el a hegyimentők országos konferenciáján, Szovátán.
Kézilabda, kosárlabda, röplabda, küzdősportok, asztalitenisz és tenisz meccsek játszására is alkalmas lesz az a multifunkcionális sportpálya, amely a korszerű jégpálya mellett épül Marosvásárhelyen.
A textilhulladék kezelése továbbra is gyerekcipőben jár itthon. Az önkormányzatok felelőssége azok begyűjtése, de sok helyen hiányzik még az infrastruktúra. Marosvásárhelyen a tavaszi lomtalanítással kötik össze a textilhulladék begyűjtését.
Bizonyítottan sertéspestis miatt pusztultak el az állatok egy Dózsa György községi magángazdaságban, Maros megyében. A hatóságok korlátozásokat rendeltek el.
Helyi kézművesek és termelők várják a városlakókat és minden érdeklődőt Marosvásárhely főterére a kedden nyílt húsvéti vásárban. Délutánonként gyermekfoglalkozásokat is tartanak, kedden például tojás alakú mézes pogácsákat díszítettek a kisebbek.
Véradókra van szükség Maros megyében is, ezért arra bátorítanak mindenkit, aki egészséges, adjon vért.
szóljon hozzá!