Magyar Dráma Napja – a „társulattal” a főszerepben

Marosvásárhelyen néhány éve a Nemzeti Színház háta mögötti Aranka György-szobornál kezdődik az ünnepség. Aranka György volt az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, s ő volt, aki elsőként kérte a guberniumot 1791-ben, hogy engedtessék meg a magyar nyelvű színjátszás – hívta fel a figyelmet a koszorúzáson a Nemzeti vezérigazgatója, Gáspárik Attila. Hozzátette: a magyar dráma napjának ünnepe a számvetésre is jó: végiggondolni, mit valósított meg a színház eddig, mit nem, valamint mit kell még elvégeznie. A Nemzeti idén elérte a legmagasabb nézőszámot 1989 óta – tette hozzá Gáspárik.

Az ünnepség keretében felolvasták Láng Zsolt marosvásárhelyi író a jeles nap alkalmából megfogalmazott üzenetét. „A színháztörténetet nem szerzők, nem rendezők, nem is kiemelkedő színészek, hanem társulatok írják. Shakespeare vagy Molière is a társulat tagja volt. Az sem véletlen, hogy a színháznak soha nem kellett cenzúrától tartania, vagy betiltástól félnie. Két ember szavak nélkül, sőt, kézjelek nélkül is el tud küldeni bárkit melegebb éghajlatra. Ki lehet dobni színészeket, felszállnak a buszra, és amíg az állomásra érnek, képesek valami olyasmit eljátszani, amitől a busz utasai megbabonázva szegődnek a nyomukba, vagy megfordítják őket, és visszakövetelik nekik a színházukat. Na, jó, nem biztos, hogy így lesz, de tény, hogy a színházban senki nem veszi komolyan a hatalmi viszonyokat. A színházban mindenki csapatjátékos, az igazgató is, meg a kezdő színész is. Épp ezért, az igazgató éppúgy el tudja rontani az előadást, mint a harmadik alabárdos” – hangzott többek közt az üzenetben.

Az ünnepség után az idén nyolcvan éve született Páskándi Gézára emlékeztek, felolvasószínház keretében mutatták be a szerző Kalauz nélkül című darabját, majd Demény Péter íróval beszélgetett a magyar drámáról Gáspárik Attila.