Két kiállítás a Haáz Rezső Múzeumban

Körülbelül tíz éve annak, hogy ismét főállású régésze van a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumnak. „Folyamatosan zajlottak és zajlanak most is az ásatások – mondta Miklós Zoltán intézményvezető –, de nagy örömünkre szolgál, hogy nemcsak a múzeum kezdeményezésére, nemcsak az intézményfenntartó és a megye segítségére számíthatunk, hanem egy-egy községben igen gyakran a lelkes civilek és a helyi intézmények támogatására is. Az évek során szakembergárdánkat két fiatal és tehetséges régész – Sófalvi András és Nyárádi Zsolt – gyarapította, akiknek érdeklődési területe akár évtizedekre meghatározhatja a kutatások irányát. Így nemcsak leletmentés zajlik, hanem olyan feltárások is történhettek, amelyek a máréfalvi Kovács Piroska és a Lövétén élő történész, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa, Mihály János segítségével valósulhattak meg. A leletek feldolgozásában óriási segítséget kaptunk a kanadai ArchaeoTek Canada jóvoltából, ugyanis Andrei Gonciar vezetésével idén nyáron két turnusban több mint hatvan külföldi diák és antropológus szakember vett részt az ásatásokban, illetve a leletek számítógépes feldolgozásában, és ez a program a következő években is folytatódik.”

A Templomok a föld alatt című kiállítás röviden ismerteti azokat a helyszíneket, ahol kutatások zajlottak. Bár rendkívülinek mondható leletek nem bukkantak felszínre, minden egyes tárgynak helytörténeti jelentősége van. A látvány az ásatás folyamatában bontakozik ki, annak fotódokumentációja, a tárgyak rekonstrukciója, az emberi és állati maradványok elemzése azonban a későbbiekben is fontos részletekről árulkodhat. Ez a bemutatkozás csupán előhírnöke annak a nagyobb lélegzetű kiállításnak, amelyet jövőre tervez a múzeum, és melynek során majd összesítik a 2005–2013 közötti időszak kutatási eredményeit. Annyi biztos, hogy a feltárt templomok majd mindegyike Árpád-kori, késő Árpád-kori, beilleszthető abba régészeti és művészettörténeti kutatásfolyamba, amelyen Orbán Balázs, Dávid László vagy éppenséggel a Ferenczi Géza–Ferenczi István kutatópáros haladt a korábbi tudósgenerációk idején. Egyébként nemcsak a tervezett kutatások és a civil ötletek, hanem a bizonyos földmunkákkal járó felújítások is generálják a kutatást, ilyen fontos esemény volt a közelmúltban a Márton Áron téren végzett ásatás is, amely értékes részletekkel bővítette a város múltjáról alkotott képet. Miklós Zoltán bízik abban, hogy hamarosan kutatási lehetőséghez jutnak a Székely Támadt-várban is, amely a város egyik legrégebbi építményeként sok izgalmas részletet rejteget magában. A kiállítás az év végéig látogatható.

Ezt követően Miklós Zoltán másik két terembe invitálta a jelenlévőket, ahol az erdélyi fejedelmek által székelyföldi családoknak adományozott nemesi okleveleket tekinthették meg az érdeklődők. Ezeket a címeres leveleket Tüdős S. Kinga művészettörténész válogatta a Magyar Országos Levéltár (Budapest) gyűjteményéből. Ezt a kiállítást szeptember 30-áig lehet megtekinteni.