Húsz évvel ezelőtt látott napvilágot az első Látó

Egy tükör, egy néma fonográf és néhány bőrönd díszletébe ültek be a Látó egykori és mostani szerkesztői, akik a Marosvásárhelyen megjelenő szépirodalmi folyóirat huszadik születésnapját ünnepelték.

Szász Cs. Emese

2010. január 31., 16:412010. január 31., 16:41

2010. január 31., 16:532010. január 31., 16:53

A régi szerkesztők közül megjelent a Látó első főszerkesztője, Markó Béla, a két éve nyugdíjba ment főszerkesztő, Gálfalvi György, Jánosházy György, aki egyedül kapott életmű nívódíjat a szerkesztőségből, valamint Káli Király István, aki gyakorló mérnökből lett a szépirodalmi folyóirat szerkesztője.

A jelenlegi csapat teljes létszámban ünnepelt, Kovács András Ferenc főszerkesztő (fotó), aki 20 éve „látózik”, Láng Zsolt, aki csak pár hónappal kevesebbet töltött a lapnál. És a fiatalok: Szabó Róbert Csabát főszerkesztő-helyettesként, Demény Pétert a „kolozsvári spionként” üdvözölhettük a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdiótermében.

Markó Béla elmondta, a Látó születése egyik pillanatról a másikra történt, 1989. december 23-án átnevezték az Igaz Szót. „Összeültünk és megbeszéltük, hogy mi legyen a neve, hogy ki vezeti majd a lapot. Én is egy megbeszélés eredményeként lettem a főszerkesztője” – mondta Markó Béla, akitől azt is megtudtuk, hogy annak idején a névadással töltötték el a legtöbb időt. Akkor ugyanis koránt sem voltak biztosak, hogy Batsányi János Látó című versének átemelése megfelelő cím lesz az új szépirodalmi folyóiratnak.

A szerkesztők emlékeztek, kedves kis történeteket meséltek, majd különböző irodalmi műveket olvastak fel.

A havonta megjelenő Látó 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó szerkesztőinek kezdeményezésére. A Marosvásárhelyen megjelenő szépirodalmi folyóirat huszadik születésnapját felolvasóesttel ünnepelték január 30-án.

Az ünnepi alkalomra egy kötettel is jelentkezett a Látó: A hibátlanság vágya című antológia leginkább Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor munkáját dicséri. A kiadványban a Látó nívódíjasainak szövegeiből válogattak. 1991 és 2009 között több mint 50 hazai is külföldi szerző kapott nívódíjat a szerkesztőségtől.