Történész: a székelyektől tanulta a lovasíjászatot Hunyadi

Fotó: Pál Árpád

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás honvédelmi harcairól, országvédő tevékenységeiről tartott előadást nemrégiben Hidán Csaba László történész az Orbán Balázs Akadémia szervezésében Székelyudvarhelyen. A részvevőknek ismét részük lehetett korabeli viseletek és harcjelenetek bemutatásában.

Dávid Anna Júlia

2016. május 19., 12:082016. május 19., 12:08

2016. május 19., 14:232016. május 19., 14:23

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A székelyektől tanulta Hunyadi János a lovas íjász hadviselést, hiszen akkor a székelyek voltak a kelet és nyugat legjobb íjászai. Hunyadi a különböző fegyvernemek harcmódját a korszak legjobbjaitól tanulta. A szerbektől a hegyi partizán harcmódot, az olaszoktól a városok, várak védelmét, valamint ezek ostromának módját sajátította el. A cseh husziták elleni hadjárat során a nehézgyalogos harcmodort tanulta meg, és megismerte a szekértábor jelentőségét, hiszen jó háttér nélkül a harcos sem tud megfelelően helytállni a csatatéren. Seregében többféle fegyvernemmel harcoltak, amit a hadvezér a célnak megfelelően az adott helyen és időben vetett be.

Érdekes, hogy ebben az időben az európai feudalizmussal ellentétben a sztyeppén nem örökölhető a nemesi cím, de ha valaki nagy tettet vitt véghez, akkor apja és tanítómestere megkapta a címet, hiszen az ő érdemük a nevelés. Az előadó Hunyadi János ifjúságát és főként hadjáratait ismertette. Szóba került Nándorfehérvár, hiszen Hunyadi itt vívta első és utolsó győztes csatáját is. Hidán felhívta a figyelmet, ahhoz, hogy egy adott korszakot, esetleg egy csata kimenetelének körülményeit megismerjük, ezeket összességében kell vizsgálni. Hunyadi Mátyás török hadjárataiból a kenyérmezei csatáról beszélt részletesen az előadó, illetve szó volt még a cseh–lengyel és a német hadjáratokról.

Addig, amíg a történelmi Magyarország állt, sem keletről, sem délről hódító tartósan nem tudta megvetni a lábát a Kárpát-medencében. Éppen ez a korszak bizonyítja, hogy összességében erős a nemzet, hiszen mindenki kicsit mást tud, s éppen ez az, amire szükség volt, hogy erős legyen a Kárpát-medence. 1541 után még a három részre szakadt országban is a végvári vitézek, hajdúk talán még nagyobb erővel vívták honvédelmi harcukat. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a Kárpát-medence nagyjából azonos a történelmi magyar állammal, és amíg az működött, évszázadokon át lét- és jogbiztonságot adott a teljes lakosságnak. Az előadás végén rövid filmvetítés következett, a korabeli harcmodort, fegyvereket és viseletet mutatta be az előadó.